Külföld

A kurszki atomerőmű lehet az Oroszországba betörő ukránok célja

A támadók létszáma elérhette a 900 főt is, de súlyos veszteségeket szenvedtek

Moszkva optimista hangvételű jelentései ellenére úgy tűnik, az ukránoknak legalábbis átmenetileg sikerült megvetniük a lábukat a Kurszki területen, vagyis Oroszország határain belül, bár súlyos árat fizettek a kalandért, és valószínű, hogy hamarosan kénytelenek lesznek visszavonulni. Az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy egyik oldalon sem értik, mire volt ez jó?

A kurszki atomerőmű lehet az Oroszországba betörő ukránok célja
Az ukrán betörés az Ukraina.ru oldal által közreadott térképen
Fotó: Telegram/Ukraina.ru

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Volodimir Zelenszkij „ukrán állampolgárokat küldött a kurszki húsdarálóba, hogy csendben meghosszabbítsa a halálos ukrán mozgósítást további három hónappal. Ma (azaz szerdán – a szerk.) aláírta az erre vonatkozó törvényt.”

Ez azonban nem túl meggyőző érvelés, hiszen Moszkva csapatai az utóbbi hetekben számos települést foglaltak el részben vagy egészében, és többek között az elnevezése miatt szimbolikus értékkel bíró Nyújorkot ostromolják éppen – okot tehát bármilyen intézkedésre lehet találni „Mission Impossiblenélkül is. Kijev egyébként nem kommentálta a betörés hírét, azok az ukrán szakértők pedig, akik megszólaltak, állításuk szerint nem igazán értik, mi a célja a hadvezetésnek.

A „zseboffenzíva” esetleg a morál fokozására szolgálhatott, de ebben az esetben csak annyit ér, mint egy kávé a harmadik műszak után, és az orosz hadsereg fronton harcoló alakulatait sem gyengítette meg: a megállítására az FSzB határvédelmi alakulatai mellett zömmel területvédelmi erőket és tartalékosokat vetettek be.

Ezzel együtt érdemes kihangsúlyozni, hogy a szerda reggeli beszámolók, amelyek szerint az oroszok megakadályozták a betörést és ellenőrzésük alatt tartják az ukrán határt, nem felelnek meg a valóságnak. Pontosabban az április 6-i állapotot tükrözik. Kedden éjszaka viszont újabb támadás indult, hajnalban pedig a tartalékot is bevetették az ukránok.

A hitelesnek tűnő beszámolók szerint augusztus 7-én egy 10 kilométer mélységű ék alakult ki, a támadók létszáma pedig elérhette a 900 főt. Az oroszok elvesztettek egy K–52-est és egy tüzérségi támogató helikoptert.

„Az ellenség hatékonyan támogatja a szárazföldi csapatok akcióit légvédelmi eszközökkel (MANPADS, és SAM-ek)” – közölte Gennagyij Alekhin tartalékos ezredes a Telegram-csatornáján, majd hozzátette: az ukránok megpróbáltak áttörni a kurszki atomerőmű felé.

Szerdára virradólag és 7-én napközben többször rendeltek el légiriadót Belgorodban és a Kuszki területen. Súlyos csapás érte a békés Szuja városkát is – ott semmiféle katonai célpont nincsen. A támadások következtében egyébként öt-hat ember vesztette életét és több mint húszan megsebesültek. A halálos áldozatok között van két mentős, a súlyos sérültek között pedig több gyermek.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy több száz embert evakuáltak az Orjoli területre, Kurszk lakosait pedig véradásra kérték, miközben az ellátás megerősítésére a városba küldtek egy specialistákból álló orvoscsoportot.

Andrej Klicskov, az Orjoli terület kormányzója ezzel egyidőben közölte: készen állnak arra, hogy annyi embert fogadjanak, amennyit csak kell, és minden szükséges támogatást megadnak nekik.

„A bűnöző kijevi rezsimnek nem lehet mentsége, össze kell fognunk az ellenség végleges legyőzéséért. Az ellenséget legyőzzük, a győzelem a miénk lesz!” – jegyezte meg Klicskov. Ezt azért érdemes kiemelni, mert Moszkva gyakorlatilag civilek elleni terrortámadásként kezeli az akciót, amiben állítólag provokatív módon az ukránok „SS Medve” elnevezésű harccsoportja is bekapcsolódott. A „SS” pedig ebben az esetben pontosan arra utal, amire mindenki gondol.

Más hírek szerint az „SS Medve” a Harkovi területen harcol, ahol heves összecsapások zajlanak egész nap.

„Az ellenség veszteségei a harcok egy napja alatt 260 katona és 50 páncélozott jármű, köztük hét harckocsi, nyolc páncélozott személyszállító, három gyalogsági harcjármű, 31 páncélozott harcjármű, köztük 12 Kozak, 2 Stryker, egy páncélozott bontójármű és hat egyéb jármű volt. A Buk–M1 légvédelmi rakétarendszer két önjáró tüzelőegységét, egy UR-77 aknamentesítési egységet és egy elektronikai hadviselési állomást is megsemmisítettek. Az AFU-alakulatok megsemmisítésére irányuló művelet folytatódik” – olvasható az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának legutóbbi közleményben.

Kapcsolódó írásaink