Külföld
Trump győzelme új nukleáris fegyverkezési versenyhez vezethet
Ha ez megtörténik, Oroszország és Kína biztosan követni fogja a példáját
Donald Trump republikánus elnökjelölt csapata ismét felveti, hogy az Egyesült Államok újraindítaná a nukleáris fegyverek tesztelését, de ha ez megtörténik, Oroszország és Kína biztosan követni fogja a példáját – véli a cikk szerzője. Más országok – például Irán vagy Szaúd-Arábia, amelyek fegyvereket építhetnek – szintén elkezdhetik a tesztelést. Ennek következtében az Egyesült Államok nukleáris ellenfelei még harcképesebbé válnak – írja a Foreign Affairs.
A kiadvány emlékeztet arra, hogy a hirosimai és nagaszaki atombomba bevetésének támogatói úgy vélték, hogy az USA évtizedekig nukleáris monopóliummal rendelkezik majd. Moszkva azonban kevesebb mint négy év alatt megkapta a saját bombáját. Akkor azzal érveltek, hogy a hidrogénbomba kifejlesztése visszaadja a vezetést Washingtonnak. Alig két évvel az USA után a Szovjetuniónak is megvolt, majd más országoknak, köztük Kínának is.
Robert O'Brien, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója a Foreign Affairs című lapban megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak újra kellene kezdenie a föld alatti nukleáris robbantásokat a nevadai sivatagban.
„Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania a technikai és mennyiségi fölényét Kína és Oroszország egyesített nukleáris arzenáljával szemben” – vélekedett.
Ennek érdekében – mondta – Washingtonnak 1992 óta először kellene új nukleáris fegyvereket tesztelnie „a valóságban, nem csak számítógépes modellekkel”.
Az ország több nukleáris robbantást hajtott végre (1149), mint Oroszország (969) és Kína (45) együttvéve. Ugyanakkor „az Egyesült Államok szinte soha nem vett ki atomfegyvereket az arzenálból, majd tesztelte azokat a sivatagban történő felrobbantással” – jegyzi meg a kiadvány.
Az Egyesült Államok 1992-ben leállította a kísérleteket, 1996-ban pedig aláírta, de nem ratifikálta (Kínához hasonlóan) az Átfogó Atomcsend-szerződést (CTBT).
Az országnak akkoriban technológiai előnye volt, különösen az üvegszálas kábelek és a szuperszámítógépek voltak sokkal jobbak az orosz és kínaiaknál. Az USA rendelkezett a kutatáshoz szükséges infrastruktúrával is, például a PULSE (Subcritical Underground Laboratory for Subcritical Experiments), ahol kis mennyiségű plutóniummal végeznek kísérleteket annak megértésére, hogyan működnek a nukleáris fegyverek tényleges tesztelés nélkül – jegyzi meg a kiadvány.