Külföld

Szarajevói érsek: az áldozatok sírjai a béke szószólói

„Jutalmazza meg az elhunytakat az örök élettel”

Nem változtatható meg, ami megtörtént, meg kell őrizni a békét, és meg kell akadályozni, hogy ilyen erőszak bárkivel, bárhol ismét megtörténhessen, az áldozatok sírjai pedig a béke legnagyobb szószólói – közölte Tomo Vuksic szarajevói érsek szerdán a srebrenicai népirtás 29. évfordulója alkalmából.

Szarajevói érsek: az áldozatok sírjai a béke szószólói
A srebrenicai népirtás 29. évfordulója alkalmából a túlélők és az áldozatok szerettei imádkoznak a Potocari Emléktemetőben, Srebrenicában
Fotó: AFP/Anadolu/Elman Omic

Az érsek részvétét fejezte ki mindazok számára, akik családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket veszítették el az 1995. július 11-én történt mészárlás során. Üzenetében az érsek arra kérte Istent, hogy „jutalmazza meg az elhunytakat az örök élettel”. „Azokkal az óriási tragédiákkal szembesülve, amelyek a világban történnek, meg kell ismételni, hogy amellett, hogy az emberélet – amely a világon a legértékesebb - ellen elkövetett erőszak nemcsak a törvény súlyos megsértése, hanem szembe megy a mindenható Isten, a Teremtő, az élet egyetlen urának akaratával is, aki azt parancsolta: ne ölj!” – emelte ki az érsek a közleményében.

Végül leszögezte, a sírok szólnak a leghangosabban a béke mellett, és „erkölcsileg arra köteleznek, hogy társadalmi egységet építsünk ki, és hogy minden életet tiszteljünk és óvjunk”.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.

Kapcsolódó írásaink