Külföld

A bolíviai elnök tagadja, hogy tudomása lett volna a katonai puccs előkészületeiről

Luis Arce bolíviai elnök csütörtökön tagadta, hogy bármilyen előzetes tudomása vagy köze lett volna a Juan José Zúniga tábornok, korábbi hadseregparancsnok által vezetett minapi puccskísérlethez.

A bolíviai elnök tagadja, hogy tudomása lett volna a katonai puccs előkészületeiről
Juan Jose Zúniga tábornokot (középen), a bolíviai hadsereg most elbocsátott vezetőjét rendőrök kísérik, miután letartóztatták 2024. június 26-án
Fotó: AFP/Daniel Miranda

„Soha nem tájékoztattak minket Zúniga szándékairól – mondta Arce a kormány székházában tartott sajtótájékoztatón. – Meglepetésként ért minket” – tette hozzá.

A Fides helyi hírügynökség jelentése szerint Zúniga előzőleg azt mondta a rendőrségnek, hogy Arce három nappal korábban felhatalmazta őt a páncélozott járművek mozgósítására „azzal a céllal, hogy ellenőrizze a konfliktushelyzetet az országban”. Azt is állította, hogy az elnök megkérte őt, „tegyen valamit” népszerűségének növelése érdekében.

Szerdán a Zúniga tábornok vezette katonai egységek a központi Plaza Murillo téren gyülekeztek, majd egy harckocsi áttörte az elnöki palota bejáratát, és katonák hatoltak be az épületbe.

A bolíviai elnök már a támadás előtt „szabálytalan csapatmozgásokról” számolt be közösségi oldalán, és azt írta, hogy tiszteletben kell tartani a demokráciát. Ezzel egy időben Evo Morales volt elnök arról írt az X-en, hogy „államcsíny készül”.

A katonák az épület megszállása után néhány órával kivonultak a palotából és a központi térről, ahol a rendőrség vette át az irányítást. A bolíviai hatóságok ezután letartóztatták Zúniga tábornokot, akit ismeretlen helyre szállították.

Eduardo del Castillo belügyminiszter elmondása szerint eddig 17 embert vettek őrizetbe, azonban szerinte ennél jóval többen vettek részt a puccskísérletben.

A belügyminiszter csütörtökön egy interjúban azt is mondta, hogy Arce korábban destabilizációs kísérletekről kapott jelentéseket, bár a kormány akkor még nem tudott többet a tervekről.

Bolíviában belpolitikai feszültséget okoz, hogy Evo Morales volt államfő indulni kíván a jövőre esedékes elnökválasztáson az ugyanazon párthoz tartozó Arce ellenfeleként. Tavaly év végén ugyanis a bolíviai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett egy 2017-es döntést, amely emberi jognak minősítette az államfő korlátlan újraválaszthatóságát, egyben megtiltotta Moralesnek, hogy induljon a 2025-ös elnökválasztáson.

Kapcsolódó írásaink