Külföld

The New York Times: Válságban az ukrán sajtószabadság

Az újságírók szerint az újságírók egyre nagyobb korlátozásnak és nyomásnak vannak kitéve

„Egy nagy lépés vissza: Ukrajnában a sajtószabadság beszűkülése miatt egyre nagyobb az aggodalom” címmel közölt írást a New York Times, számol be az origo.hu.

The New York Times: Válságban az ukrán sajtószabadság
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozó alkalmával a Luzern melletti Burgenstock luxusüdülőhelyen
Fotó: AFP/Dimitar Dilkoff

Az újságírók szerint az újságírók egyre nagyobb korlátozásnak és nyomásnak vannak kitéve Volodimir Zelenszkij elnök kormánya részéről, hozzátéve, hogy az intézkedések túlmutatnak a háborús biztonsági szükségleteken.

A liberális lap szerint a 2022. februári orosz inváziót megelőzően és 1991-es függetlensége óta Ukrajna hosszú időn át tolerálta a pluralista médiakörnyezetet, több, az ellenzéki és kormánypárti pártokhoz tartalmilag igazodó televíziós csatornával, valamint a független hírcsatornákkal. Szerintük ennek a kényes egyensúlynak a fenntartása a háború egyik kihívása volt – írja a Tűzfalcsoport.

Az ukrán újságírók nagyrészt elfogadták a háborús szabályokat, amelyek tiltják a csapatmozgások vagy állások, az orosz rakétacsapások helyszíneinek és a katonai veszteségekről szóló beszámolóknak a közzétételét, mivel a nemzetbiztonság érdekében szükségesnek tartották az intézkedéseket.

Az újságírók bizonyos szintig elismerték az öncenzúrát is, és visszatartották a kormányt bíráló tudósításokat, hogy ne ássák alá a morált, vagy hogy a korrupcióról szóló hírek ne tántorítsák el a külföldi partnereket a segélyek küldésétől. Időközben a Detector Media nevű ukrán médiafigyelő szervezet egy nemrégiben készült elemzésében megállapította, hogy idén január és április között a műsort készítő csatornák egyike sem hívta meg az ellenzéki Európai Szolidaritás párt tagjait. A pártot Petro Porosenko, Ukrajna volt elnöke vezeti.

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a program „példátlan szintű ellenőrzést tett lehetővé a főműsoridős televíziós hírek felett” Ukrajnában.

A Detector Media kiszámolta, hogy januártól áprilisig a teljes médiapaletta vendégeinek mintegy 70 százalékát a Zelenszkij vezette Nép Szolgája politikai párt tagjai tették ki, miközben a parlamenti helyek alig több mint felét birtokolják. Emellett az ukrán hatóságoknak nemritkán feszült a kapcsolata a nyugati hírszolgálatokkal, különösen a The Times című brit lappal.

A New York Times megemlíti, hogy a jelenlegi rendszer bezárta az ellenzéki csatornákat, és olyan optimista riportokat sugárzott még akkor is, amikor a harcok elhúzódtak, így a legtöbb ukrán most azt mondja, hogy nem bízik a hírekben. A helyzet tehát inkább romlott.

A háború kitörését követően előbb az ellenzéki, egytől-egyig békepárti televíziós csatornákat és weboldalakat záratta be, majd pedig a hozzájuk köthető ellenzéki pártokat is betiltatta az ukrán elnök sajtóhírek szerint.

Rendkívül rossz körülményekről számol be az ukrán sajtószabadság helyzetét illetően egy közelmúltban készült jelentés. A DemocraticInitiatives Foundation felmérése szerint az ukrán újságírók 95 százaléka gondolja úgy, hogy hazája tömegmédiáját a cenzúra uralja. Emellett a megkérdezettek 47 százaléka vélekedik akként, hogy a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A mostani mutatók még – a szintén nem túl bíztató – 2019-es állapotokhoz képest is visszaesésnek számítanak. Ugyanakkor az ukrán vezetés közelmúltbeli döntéseinek fényében a lehangoló eredmények nem tekinthetők meglepetésnek.

Kapcsolódó írásaink