Külföld
The New York Times: Válságban az ukrán sajtószabadság
Az újságírók szerint az újságírók egyre nagyobb korlátozásnak és nyomásnak vannak kitéve

Az újságírók szerint az újságírók egyre nagyobb korlátozásnak és nyomásnak vannak kitéve Volodimir Zelenszkij elnök kormánya részéről, hozzátéve, hogy az intézkedések túlmutatnak a háborús biztonsági szükségleteken.
A liberális lap szerint a 2022. februári orosz inváziót megelőzően és 1991-es függetlensége óta Ukrajna hosszú időn át tolerálta a pluralista médiakörnyezetet, több, az ellenzéki és kormánypárti pártokhoz tartalmilag igazodó televíziós csatornával, valamint a független hírcsatornákkal. Szerintük ennek a kényes egyensúlynak a fenntartása a háború egyik kihívása volt – írja a Tűzfalcsoport.
Az ukrán újságírók nagyrészt elfogadták a háborús szabályokat, amelyek tiltják a csapatmozgások vagy állások, az orosz rakétacsapások helyszíneinek és a katonai veszteségekről szóló beszámolóknak a közzétételét, mivel a nemzetbiztonság érdekében szükségesnek tartották az intézkedéseket.
Az újságírók bizonyos szintig elismerték az öncenzúrát is, és visszatartották a kormányt bíráló tudósításokat, hogy ne ássák alá a morált, vagy hogy a korrupcióról szóló hírek ne tántorítsák el a külföldi partnereket a segélyek küldésétől. Időközben a Detector Media nevű ukrán médiafigyelő szervezet egy nemrégiben készült elemzésében megállapította, hogy idén január és április között a műsort készítő csatornák egyike sem hívta meg az ellenzéki Európai Szolidaritás párt tagjait. A pártot Petro Porosenko, Ukrajna volt elnöke vezeti.
Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a program „példátlan szintű ellenőrzést tett lehetővé a főműsoridős televíziós hírek felett” Ukrajnában.
A Detector Media kiszámolta, hogy januártól áprilisig a teljes médiapaletta vendégeinek mintegy 70 százalékát a Zelenszkij vezette Nép Szolgája politikai párt tagjai tették ki, miközben a parlamenti helyek alig több mint felét birtokolják. Emellett az ukrán hatóságoknak nemritkán feszült a kapcsolata a nyugati hírszolgálatokkal, különösen a The Times című brit lappal.
A New York Times megemlíti, hogy a jelenlegi rendszer bezárta az ellenzéki csatornákat, és olyan optimista riportokat sugárzott még akkor is, amikor a harcok elhúzódtak, így a legtöbb ukrán most azt mondja, hogy nem bízik a hírekben. A helyzet tehát inkább romlott.
A háború kitörését követően előbb az ellenzéki, egytől-egyig békepárti televíziós csatornákat és weboldalakat záratta be, majd pedig a hozzájuk köthető ellenzéki pártokat is betiltatta az ukrán elnök sajtóhírek szerint.
Rendkívül rossz körülményekről számol be az ukrán sajtószabadság helyzetét illetően egy közelmúltban készült jelentés. A DemocraticInitiatives Foundation felmérése szerint az ukrán újságírók 95 százaléka gondolja úgy, hogy hazája tömegmédiáját a cenzúra uralja. Emellett a megkérdezettek 47 százaléka vélekedik akként, hogy a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A mostani mutatók még – a szintén nem túl bíztató – 2019-es állapotokhoz képest is visszaesésnek számítanak. Ugyanakkor az ukrán vezetés közelmúltbeli döntéseinek fényében a lehangoló eredmények nem tekinthetők meglepetésnek.