Külföld

Németország készül a katonaságra

Németország rájött, hogy a történelem nem ért véget, és kénytelen lesz foglalkozni az országa biztonságával

Az orosz–ukrán háború kitörése óta Németországban politikai szemléletváltás történt a biztonságpolitikával kapcsolatban. Németország ráébredt, hogy többet kell foglalkoznia a hadseregével, és még a hadkötelezettség visszavezetése is felmerült. Ezt a témát járta körül elemzésében Fonay Tamás, a Magyar-Német Intézet kutatója, amelyről a Mandiner is írt.

Németország készül a katonaságra
Németország vezetőiben a hadkötelezettség visszavezetése is felmerült
Fotó: AFP/DPA Picture-Alliance/DPA/Michael Kappeler

Az elemzés leírja, hogy a második világháborút követően is heves viták övezték az önálló német védelmi képességek kiépítését. A sorkatonaság évtizedei alatt a német férfiaknak jogában állt lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadni a tizenkét hónapos szolgálatot (hidegháború kritikus szakaszában 18 hónapos volt).

A Bundeswehr a hidegháború éveiben közel 500 ezres sereggel rendelkezett, amit tartalékosok behívásával 13 millióra lehetett volna emelni.

Leépítés

Az újraegyesítéssel és a hidegháború végével a németek a fegyveres erők létszámát 370 ezer katonára csökkentették. Az elemzés szerint a Bundeswehr fő profilja egyre inkább a nemzetközi békemissziók felé fordult.

„A kötelező katonai szolgálat időtartamát 2002-ben először kilenc hónapra, majd 2011-ben hat hónapra csökkentették. Majd ugyanezen év júliusában az Angela Merkel (CDU) vezette konzervatív-liberális kormány 55 év után felfüggesztette a kötelező katonai szolgálatot Németországban.

Ez – bár csak felfüggesztésről lévén szó – a gyakorlatban a katonai és a polgári szolgálat eltörlésével volt egyenlő, mivel a kötelező katonai szolgálathoz szükséges valamennyi struktúrát egyidejűleg feloszlatták” – írja Fonay Tamás.

Az elemző szerint a német vezetés naivan úgy gondolta, hogy nem lesz többet szüksége ütőképes hadseregre.

Milyen állapotban van a Bundeswehr?

Az elemzés szerint a Bundeswehr megbecsültsége, finanszírozása, felkészültsége, állománya és felszereltsége jelenleg hiányosságokkal küzd. Azonban az orosz–ukrán háború fontos változást hozott. A Scholz-kormány elrendelte a Bundeswehr modernizációjának felgyorsítását.

„Németország idén három évtized óta először, újból a GDP két százalékát meghaladó összeget fordít védelempolitikai kiadásokra – ahogy azt egyébként a jelenleg érvényben lévő NATO-irányelv is előírja” – olvasható az elemzésben.

Ennek ellenére a Bundeswehr személyi, anyagi és infrastrukturális állományában még nem állt be javulás.

„A haderő elöregszik és fogyatkozik” – idézi a cikk Eva Höglt, a Bundestag fegyveres erőkért felelős biztosát.

2023-ban több mint 181 ezer katona szolgált a Bundeswehrben, de rengeteg a betöltetlen állás a seregben.

Sorozni vagy nem sorozni?

A Magyar–Német Intézet kutatója szerint Boris Pistorius védelmi miniszter kinevezése valódi változást hozott. Mint írja: a miniszter „háborúképessé” akarja tenni mind a német fegyveres erőket. „Véleménye szerint a Bundeswehr külföldi missziós tevékenységei helyett aktív területvédelmi képességek kiépítése kell, hogy a középpontban álljon. Ennek érdekében Pistorius hozzálátott a Bundeswehr alapvető reformjához és drasztikus átalakításához, amelynek részeként a miniszter aktívan beemelte a közbeszédbe a hadkötelezettség visszaállítását” – írja Fonay.

A téma újra és újra felmerül, számtalan vezető politikus nyilatkozott az ügyben.

A hagyományos német sorkatonaság modellje azonban a szakértők szerint nem megvalósítható.

Az elemzés beszámol róla, hogy Boris Pistorius egy listát állíttatott össze a Németország számára lehetséges sorozási modellekről. A cikk a német sajtóra hivatkozva azt írja, hogy a svéd modell a legvalószínűbb.

„Svédországban minden, az iskolát befejező fiatal férfit és nőt alávetnek alkalmassági vizsgálatnak, közülük azonban csak viszonylag kevesen vonulnak be – főként azok, akik korábban egy kérdőív kitöltése során érdeklődést mutattak ez iránt. Tehát egy kezdeti válogatási folyamat után csak néhányan kapnak behívót, és kerülnek ténylegesen a fegyveres erők állományába” – olvasható a cikkben.

Fonay Tamás az elemezése végén azt a konklúziót vonja le, hogy egyre nagyobb a támogatás a sorkatonaság bevezetése iránt Németországban, és minden azon múlik, hogy a kormánykoalíció elfogadja-e a többség akaratát, vagy majd csak egy következő kormányzat vezeti vissza a kötelező katonai szolgálat valamely formáját.

Kapcsolódó írásaink