Szakad Bosznia-Hercegovina

A boszniai szerbek szerint a határozati javaslat előterjesztése sérti a Bosznia-Hercegovinát tulajdonképpen létrehozó daytoni békeszerződést.

Az ülést megelőzően Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke sajtótájékoztatót tartott. Ezen többek között emlékeztetett arra, hogy a délszláv háború idején a bosnyákok körülbelül 3500 szerb férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, a srebrenicai régió szerb lakosságának túlnyomó többségét, a muszlimokat azonban soha senki nem vonta felelősségre.

Bemutatott továbbá egy névjegyzéket több mint nyolcvan olyan személy adataival, akik hivatalosan a szerbek által elkövetett srebrenicai vérengzés áldozatai, valójában viszont ma is élnek, van, aki néhány sarokra lakik a nevét tartalmazó emlékűtől.

Emellett hivatalosan is bejelentette, harminc napon belül bemutatják a boszniai szerbek kiválásának békés menetrendjét tartalmazó rendeletet. Vagyis a boszniai szerb vezetés eltökélte magát a függetlenség mellett. Ez Bosznia-Hercegovina végét jelenti, legalábbis a ma ismert formájában.

Közben, mivel a montenegrói vezetés támogatásáról biztosította az ENSZ-javaslatot, a helyi szerbek az utcára vonultak, és követelték a német–ruandai előterjesztés elutasítását. Máskülönben – mondták a hangadók – folytatják a demonstárciókat, és keményebb fellépést ígértek a szerintük szerbellenes kormánnyal szemben. Az elemzők a helyzet eszkalációjától tartanak. Péntekre minden nagyobb városba tömegtüntetéseket hívtak össze a szerbek.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke személyesen vett részt az ENSZ ülésén. A szavazás után pedig az Instagramján közölte: „A megadás számunkra soha nem opció! Büszkék vagyunk a szabad Szerbiára és a hősies szerb nemzetre.”