Külföld

Szijjártó Péter: A magyar–bajor kapcsolat a kölcsönös tiszteletre épül

Nem véletlen van ez így egy olyan kapcsolatrendszerben, amely több mint ezeréves múltra tekint vissza

Magyarország és Bajorország kapcsolata a kölcsönös tiszteletre, megbecsülésre és barátságra épül, így mind a két fél kész a hazánk számára kulcsfontosságú együttműködés további fejlesztésére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Szijjártó Péter: A magyar–bajor kapcsolat a kölcsönös tiszteletre épül
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőivel közös sajtóértekezletén leszögezte, hogy napjainkban, a válságok korszakában különösképpen felértékelődött a barátságok és a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködések jelentősége.

„Ezzel a mai találkozóval is hangsúlyoztuk, hogy Magyarország és Bajorország, a magyarok és a bajorok együttműködése és kapcsolata kölcsönös tiszteletre, megbecsülésre és barátságra épül. Nem véletlen van ez így egy olyan kapcsolatrendszerben, amely több mint ezeréves múltra tekint vissza” – mondta.

Majd üdvözölte, hogy a viszony további fejlesztése iránti szándék mindkét fél részéről adott, márpedig szavai szerint ez az együttműködés kulcsfontosságú hazánk számára, hiszen az ez irányú kereskedelem és beruházások alapvetően határozzák meg a magyar gazdaság teljesítményét.

„Az elmúlt évek válságaira a magyar gazdaságpolitika sikeres válaszokat adott, s ennek eredményeként tért vissza a gazdaság a növekedési pályára, ennek eredményeként döntünk folyamatosan beruházási, export- és foglalkoztatási rekordokat, és ennek hatására tudtuk visszanyerni versenyképességünket” – közölte.

„Ebben a sok-sok pozitív folyamatban hatalmas szerepe van a bajor gazdaságnak és a Magyarországon beruházó bajor vállalatoknak” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a német tartományok közül Bajorország az első számú kereskedelmi partner és a harmadik legjelentősebb beruházási forrás, tavaly a magyar–német külkereskedelem több mint egynegyede Bajorországgal bonyolódott, a németországi export több mint harmada ide érkezett, míg a hazánkban beruházó német vállalatok között 27 százalék a tartomány részesedése.

Emlékeztetett ennek kapcsán arra is, hogy a kormány több bajor vállalattal is stratégiai együttműködési megállapodást kötött, és közöttük a Siemens, az Audi és a Knorr-Bremse szerepe pedig különösen nagy a hazai gazdaság növekedésében.

„A magyar kormányzat a lehető legszorosabban működik együtt a bajor vállalatokkal annak érdekében, hogy minél eredményesebben működhessenek Magyarországon, az itt megtermelt profitjuknak minél nagyobb részét Magyarországon újra befektessék, és hogy minél több munkahelyet hozzanak létre a magyar emberek számára, minél magasabb szintű technológiai színvonalat képviseljenek, és ezzel is járuljanak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához” – sorolta.

A miniszter arra is kitért, hogy a kormány a közelgő magyar európai uniós elnökség alatt kifejezetten a kontinens gazdasági versenyképességének javítására, a szabályozások racionálissá tételére, ekképpen pedig a bürokratikus akadályok megszüntetésére kíván koncentrálni.

„És egyúttal hisszük és valljuk, hogy a gazdaság nem ideológiai kérdés, a gazdaságban a racionalitásnak és az észszerűségnek kell felülkerekednie” – mondta.

„És őszintén örülünk annak, hogy mikor bajor partnerekkel tárgyalunk, akkor a józan ész, az őszinteség, a tiszta látásmód talaján tudjuk megtenni ezeket a tárgyalásokat” – fűzte hozzá.

Kapcsolódó írásaink