Külföld

Európát nem kerüli el a terrorizmus újabb hulláma, a szélsőségesek le fognak csapni

„A muszlim világ történelmi útkereszteződéshez ért, egy csomóponthoz. Izraelnek nincs konfliktusa az egész muzulmán világgal. Nekünk azokkal van konfliktusunk, akik úgy döntöttek, hogy terrort választják” – mondta a Magyar Hírlapnak M. K. Amit Halevi, a kneszet Likud párti képviselője, aki részt vett a budapesti Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) rendezvényén.

Európát nem kerüli el a terrorizmus újabb hulláma, a szélsőségesek le fognak csapni
M. K. Amit Halevi: Teheránnak nukleáris programja van
Fotó: MH/Török Péter

– Az Iránnal való mostani konfliktus azt jelenti, hogy Izrael az egész muszlim világgal szemben áll, vagy vannak mérsékelt arab, illetve iszlám államok, amelyek partnerként szóba jöhetnek?

– Ez egy fontos kérdés. Az igazság az, hogy nekünk értékrendi problémáink vannak. Úgy értem, hogy a radikális muzulmán vízió, az egész világot akarja elfoglalni. A radikálisok célja, hogy az embereket szuverenitásuk feladására kényszerítsék. Ez a konfliktus lényege. Izrael és a radikális muszlimok között civilizációs konfliktus van. Azok a muzulmán országok, amelyekkel békemegállapodást kötöttünk, mit például az Egyesült Arab Emírségek vagy Bahrein, úgy döntöttek, hogy magukévá teszik az ábrahámi értékeket, történetesen a békét. A muszlim világ történelmi útkereszteződéshez ért, egy csomóponthoz. Izraelnek nincs konfliktusa az egész muzulmán világgal. Nekünk azokkal van konfliktusunk, akik úgy döntöttek, hogy terrort választják. Tulajdonképpen ez a történelmi útkereszteződés már száz éve létrejött. Az első világháború után két út között lehetett választani. Az első, amit Kemal Atatürk választott az Ottomán Birodalom után, és ez a modern iszlám volt. A másik, az egyiptomi „út” volt, és létrejött a Muszlim Testvériség mozgalma. Ez az iszlám világ útkereszteződése. Ez utóbbinak egy totalitárius víziója van, amelyet a világra akarnak erőltetni. Míg az előbbi mérsékelt, modern vízió, mivel Atatürk megértette, hogy az egyiptomi „út”, sok problémát vet fel. Ezért a másik lehetőség mellett kötelezte el magát, és Törökországban nagyon fontos reformokat vezetett be. Sajnos napjainkban a török vezetés kezd visszatérni a régi „útra”. Összefoglalva, az iráni rezsim nem az egyetlen ellenségünk. Azok a muszlimok az ellenségeink, akik totalitárius rendszert akarnak a világra ráerőltetni.

– Mindez azt is jelenti, hogy Irán a mérsékelt arab országoknak is az ellensége?

– Igen. Iránnal kapcsolatban létezik egy komoly probléma. Teheránnak nukleáris programja van. Ezen kívül proxy háborút folytat Libanonban és Szíriában, és mint síita muszlim ország a szunnita muszlimokkal „versenyben” van. Bárhol, ahol Irán befolyást szerzett, szétszakadt a társadalom, megjelent a drog, a terror, így Libanonban, Szíriában, Irakban, Gázában, s mindez a totalitarizmus részeként. Nézzük meg Pakisztánt vagy Afganisztánt. Iránnal versenyeznek, annak ellenére, hogy ugyanaz a céljuk, a kalifa uralma alá akarják a világot hajtani. Ezeknek az országoknak a katonái „harcolnak” Gázában, Rómában, Washingtonban, Párizsban, Tehát nem csak Jeruzsálemben és Tel-Avivban.

– Úgy látja, hogy a szélsőséges iszlám terroristák az eddigieknél is jobban fognak aktivizálódni Európában?

– Nem is kérdéses, Gáza egy laboratórium. Gáza egy területen kívüli övezetté vált. A rendőrök, keresztények nem tehették be a lábukat Gázába. Kiépítették saját infrastruktúrájukat, és a megfelelő időben és helyen támadtak. És Európában minden olyan helyen, amelyik nem elkötelezett a szélsőségesek elleni harcra, be fog következni október 7-e. A radikális muszlimok víziója, hogy meghódítsák a világot, bevezessék a saría törvénykezést, és ez a szándék egyre erősebben jelenik meg a hétköznapokban. Nem az a kérdés, hogy mindez bekövetkezik, hanem az, hogy ez mikor történik meg.

– Ön az egyik interjújában Iránnal kapcsolatban azt mondta, hogy Izrael fel akarja számolni a gonosz birodalmát. Ez azt jelenti, hogy Izrael kész megtámadni Iránt?

– Nem. Ezt a kifejezést Reagan amerikai elnök használta a kommunista birodalom megtörésére. A mostani időkben hasonló a helyzet, mert szembetaláljuk magunkat egy birodalommal, amelyet neomarxisták támogatnak. Azt hihetnénk, hogy a kommunista rendszer összeomlott. De ez nem így van. A kommunizmus a Szovjetunióban omlott össze, de a marxizmus tovább él a Berkeley, a Harvard és más egyetemeken is. A neomarxizmus egy gondolkodásmód, egy filozófia. Ennek a filozófiának nagy befolyása van az adott ország egyetemi hallgatóira. Ez a dolgoknak az egyik oldala. A másik oldala, hogy az identitás nélküli radikális muszlimoknak a neomarxizmussal azonos vízióik vannak a világról. Marx szerint a nemzeti identitás egy hamis következtetés. Tehát mindkét oldalnak közös víziója van a nemzeti identitás nélküli világról. Így együtt a gonosz birodalmát alkotják. Tehát Irán nem csak Izraelnek az ellensége. Ezen kívül fel kell szabadítani az iráni népet is. Az irániak többsége nem akarja ezt a rezsimet. De ez nem csak Izrael missziója kell, hogy legyen. Együtt kell cselekednünk, és ez a mi generációnknak a feladata.

–Az Iránnal fennálló mostani konfliktusban, illetve az Izraelt ért tavaly októberi 7-ei Hamász-támadás után van fény a gázai alagút végén?

– Ez nem egy rövid alagút. De azért van fény az alagút végén. Ha összefogunk, erősebbek leszünk, példa erre ez a mostani budapesti konferencia is. A másik, hogy meg kell érteni az ellenséget, meg kell érteni a veszélyt. Optimista vagyok az alagút végét illetően. A kérdés viszont az, hogy addig mennyi vér fog folyni.

A CPAC rendezvény eseményeit az Alapjogokért Központ YouTube-csatornája közvetíti.

Kapcsolódó írásaink