Külföld

A fiatalok sem utazhatnak szabadon Nagy-Britannia és az EU között

A brit kormány elutasította a fiatal brit és uniós állampolgároknak a Brexit után is szabad utazást, tanulást és munkavállalást biztosító keretrendszer bevezetését, illetve az erről szóló megállapodást az Európai Unióval.

A fiatalok sem utazhatnak szabadon Nagy-Britannia és az EU között
A brit kormány elutasította a fiatal brit és uniós állampolgároknak a Brexit után is szabad utazást, tanulást és munkavállalást biztosító keretrendszer bevezetését, illetve az erről szóló megállapodást az Európai Unióval
Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

A brit kormány szombati bejelentésének előzménye, hogy az Európai Bizottság csütörtökön arra kérte a 27 uniós tagállamot: kezdjenek tárgyalásokat a 18–30 év közötti brit állampolgárokat célzó, úgynevezett ifjúsági mobilitási keretrendszer bevezetése érdekében.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke szerint a Brexit „különösen rosszul érintette azokat az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban élő fiatalokat, akik külföldön szeretnének tanulni, dolgozni és élni”. Azonban a brit kormány, amely 13 országgal – köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal – már elindította külön ifjúsági mobilitási programját, erre reagálva közölte, hogy az egyes országokkal megkötött, kétoldalú megállapodásait részesíti előnyben az uniós szintűvel szemben.

A megállapodást szorgalmazó Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy amennyiben Nagy-Britannia újra csatlakozni kívánna az Erasmus európai diákcsereprogramhoz, amelyből a Brexit után szintén kilépett, akkor nyitott kapukat dönget. Felvetette továbbá, hogy az egyetemi tandíjak összegét újra egységesen állapítsák meg az Egyesült Királyságban és az EU-ban az uniós és a brit hallgatóknak.

A brüsszeli végrehajtó testület felhívta a figyelmet arra is, hogy a brit egyetemeken a külföldi diákok éves tandíja jelenleg átlagosan 22 ezer font (mintegy tízmillió forint), míg a briteké csupán kilencezer. Az uniós tervezet szerint emellett a fiatal uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának az általuk választott országban, és a vízumdíj összege sem lenne a jelenlegihez hasonlóan „kirívóan magas”.

A brit kormány mellett az ellenzéki Munkáspárt is elutasítja egy uniós szintű program bevezetésének lehetőségét. Sir Keir Starmer, a párt vezetője és miniszterelnökjelöltje az elmúlt időszakban többször is egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy ha pártja kerülne kormányra az idén esedékes parlamenti választások eredményeképpen, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni, tizenegy hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.