Európának olyan terve van, amire nincs pénze

Csütörtökön új megállapodást hirdetett az EU 27 vezetője Brüsszelben. Az együttműködés célja Európa gazdasági jelentőségének megőrzése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a Kínával, az Egyesült Államokkal és Indiával vetekedő tiszta energia- és digitális ipar kiépítése.

A terv merész törekvéseket tartalmaz az EU gazdaságának, infrastruktúrájának és pénzügyi erőinek további egyesítésére, azt azonban nem tudni, hogy hogyan fogja az EU kifizetni a költségeit. A versenyképes, környezetbarát Európa ugyanis évtizedeken át több trilliárd eurós befektetést igényel.

„Európa globális terveihez annyi pénzre van szükség, amivel senki sem rendelkezik” – idézte a Mandiner a Politicót.

Mint írták: „Az uniós vezetők még a saját mércéjükhöz képest is nagyképűen nyilatkoznak. (...) Az EU vezetői mind tudják: a malacpersely már így is darabokban.”

Ez azt jelenti, hogy a tervhez magántőke bevonására lesz szükség, az EU fővárosai ugyanis irtóznak attól, hogy több pénzt adjanak Brüsszelnek, vagy több adósságot vállaljanak.

Az EU költségvetésének közelmúltbeli félidős felülvizsgálata feltárta, hogy a blokk kifogyóban van a pénzből. Közben pedig a globális világjárvány hosszan elnyúló hatásával, a szomszédban lévő háborúval, a strukturálisan magas energiaköltségekkel és a globálisan csökkenő gazdasági súlyával is szembe kell néznie.

A Politico arról ír, hogy a Green Deal bár „az elmúlt négy év nagy részében a blokk központi kiadási prioritása volt, most a figyelemért – és a pénzért – verseng”. Ugyanis „Ukrajna kétségbeesetten vágyik nyugati szövetségesei nagyobb pénzügyi és katonai támogatására, mivel a harctéren nehézségekkel néz szembe”.

Az Európai Bizottság becslései szerint 2030-ra Európának évente több mint 1,5 trillió euróra lesz szüksége csak ahhoz, hogy az energia- és közlekedési rendszerekből származó fosszilis tüzelőanyag-kibocsátást megszüntesse.