Napokon belül kirobbanhat az újabb világháború

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tanácsadója szerint a háborús pszichózis a transzatlanti, illetve uniós világban egyre erősebb, és nagyobb eséllyel érhetne véget akkor, ha 2025-től ismét Donald Trump lenne az amerikai elnök. Hozzátette: a magyar kormány azon kevesek közé tartozik az EU-ban, amely az orosz–ukrán háború kezdete óta konzekvensen békepárti álláspontot képvisel. Izrael biztonsága egyet jelent Közép-Európa, így hazánk fizikai és energiabiztonságával. A szakértő leszögezte: Izrael békéje a mi békénk is, valamint erőforrásaink biztosításának a záloga egyben.

– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott az Irán által Izrael ellen indított drón- és rakétatámadások nyomán, miközben a G7-csoport is tanácskozott vasárnap a kialakult helyzetről. Mennyire aggasztó a helyzet, lehet-e ebből világháború?

– Vitán felül áll, hogy az iráni agresszió egy viszonylag gyorsan kiszélesedő konfrontációt válthat ki a térségben, és az orosz–ukrán háborúval együtt már nem túlzás egy újabb világégés közvetlen veszélyéről beszélni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése és a G7-csoport tanácskozása jelzi a nemzetközi közösség részéről az aggodalmat, és azt, hogy törekednek a konfliktus megoldására.

Több ország, különböző arányban, de részt vett az Izrael elleni támadás kivédésében, így Franciaország és az USA is, ugyanakkor Donald Trump elmondta, ha ő lenne az USA elnöke, a támadásra nem kerülhetett volna sor. Elengedhetetlen, hogy a felek – partnereik és szövetségeseik ráhatása, illetve hathatós nyomásgyakorlása révén – elkerüljék a jelentős eszkalációt, vagy legalábbis időben és kiterjedésben korlátozzák azt. Ugyanakkor az tény, hogy az izraeli kormányt Nyugatról a fegyverszünet tekintetében folyamatosan nyomás alá helyezik, és egyre erőteljesebbek az elvtelen palesztinbarát hangok a nemzetközi szervezetekben és NGO-k köreiben. Nos, ez mind a transzatlanti közösség szégyene.

Az, hogy az Egyesült Államokban „halál Izraelre” és egyébként „halál az USA-ra” rigmusokat skandálnak szélsőséges arabok a kongresszusban levő és a Koránra esküt tevő képviselők tudtával és hallgatólagos elfogadásuk mellett, különösen elszomorító és elgondolkodtató.

Hétvégén több mint háromszáz iráni drón, cirkálórakéta és ballisztikus rakéta vette célba Izraelt, melyeket az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bő 90 százalékos hatékonysággal semmisítettek meg. A hétvégi történések szempontjából több jogilag releváns momentumot is azonosíthatunk – mondta a szakértő –, ezek: a háborúindítás, a területi integritás és az önvédelem. Irán a támadást úgy aposztrofálta, mint a két hete a damaszkuszi konzulátusukat ért csapás miatti válaszlépést.