Külföld

Zsigmond Barna Pál: Beszélni kellene már a békéről is

Szavai szerint európai vezetők nem a békéről, hanem a háború katonai és pénzügyi támogatásáról beszélnek

Több mint két évvel az orosz–ukrán háború kirobbanása után már a brüsszeli Politico is kezdi kritikusan vizsgálni az egyoldalú nyugat-európai háborús narratívát, a lap szerint beszélni kellene már a békéről – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-oldalán.

Zsigmond Barna Pál: Beszélni kellene már a békéről is
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Zsigmond Barna Pál bejegyzése szerint a lap felveti, hogy mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, sok európai vezető homokba dugta a fejét és nem volt hajlandó elismerni a közelgő háborús veszélyt. Most pedig, a háború harmadik évében ugyanígy nem a békéről, hanem a háború katonai és pénzügyi támogatásáról beszélnek. Ez még hosszabb, még nagyobb háborúhoz, akár világháborúhoz vezet.

Azt is írja: nagy felháborodást keltett európai vezető politikusok körében Ferenc pápa azon kijelentése, miszerint bátorság kell felemelni a fehér zászlót, és béketárgyalásokat kezdeni, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordulnak.

Emmanuel Macron francia elnök 2024 februárjában odáig ment, hogy egy újságírói kérdésre adott válaszában nem zárta ki, hogy valaha szárazföldi francia csapatok lépjenek Ukrajnába, hogyha ez a célok eléréséhez szükséges lesz – írja Zsigmond Barna Pál. A francia elnök az állítását később a francia köztelevízióban is megismételte, kiemelve, hogy semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen – emlékeztetett az államtitkár.

A magyar politikus szerint megdöbbentő, hogy a francia elnök mögé további politikusok is felsorakoztak. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a francia elnök kijelentésre reagálva üdvözölte Emmanuel Macron katonák Ukrajnába küldésére vonatkozó kezdeményezését, majd hozzátette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai jelenlétét.

Petteri Orpo finn miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott felszólalásában Ukrajna támogatását nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűségnek is nevezte. Szerinte Oroszország legyőzhető, amelyhez a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, most pedig a politikai elköteleződést kell bizonyítani - olvasható a bejegyzésben.

Zsigmond Barna Pál idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is, aki a februári müncheni biztonságpolitikai konferencia margóján a Financial Times-nak adott interjújában a védelmi kiadások kapcsán kijelentette, hogy „többet kell költenünk, jobban kell költenünk, európai módon kell költenünk”.

Az államtitkár azt is írja, hogy a nyugati államok beavatkozása miatt az orosz retorikában is fordulat állt be: a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrajnai invázió egy „különleges katonai műveletként” indult ugyan, ám mostanra úgy látják, hogy „háborúban” állnak.

Mindeközben Európa egyre inkább magára marad Ukrajna finanszírozásával – olvasható a bejegyzésben. Az írja, az Egyesült Államokban a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson Joe Biden és Donald Trump között az egyik fő politikai törésvonal várhatóan a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz.

Ukrajna pénzügyi támogatása ugyanakkor már most is akadozik. Miután 2024. február 7-én a washingtoni szenátus leszavazta a több mint 118 milliárd dollárnyi forrást előirányzó kiegészítő finanszírozási törvénytervezet eljárási napirendre vételét, amely Ukrajna és Izrael, valamint az indo-csendes-óceáni térség támogatása mellett határvédelmi és bevándorlásügyi reformokat is tartalmazott volna, egy héttel később elfogadott egy javaslatot, amely mintegy 60 milliárd dollárt biztosítana Ukrajna számára. A jóváhagyási folyamat azonban ezt követően elakadt a képviselőházban. Az európai államok háborúpártiságát jól példázza, hogy 19 európai ország parlamentjének házelnöke levélben kérte a képviselőház republikánus elnökét a szenátus által támogatott törvénytervezet elfogadására – írja Zsigmond Barna Pál.

Véleménye szerint a képet tovább árnyalja, hogy a Financial Times értesülései szerint az USA vezetése felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz energetikai infrastruktúra támadásával, mivel az nemzetközi szinten elszabadíthatja az olajárakat. A nyersolaj ára az idei évben 15 százalékkal emelkedett, amely felfelé tolja az üzemanyag árát is – éppen a választási kampány kezdetén. Ez kedvezőtlenül érintené az újraválasztásra készülő Biden elnök esélyeit, tekintettel az amerikai lakosság üzemanyag árak iránti érzékenységére – olvasható a parlamenti államtitkár bejegyzésében.

Kapcsolódó írásaink