Külföld
Gázában éhínség szintű az élelmiszerhiány
Az IPC-nek nem állnak a rendelkezésére részletes adatok arról, hogy hány ember halálát okozza éhezés

Az éhínséget hivatalosan megállapítani hivatott testület, az ENSZ támogatásával működő Integrált Élelmezésbiztonsági Skála (IPC) közölte, hogy az éhínség három feltételéből kettő – az általános élelmiszerhiány és az elterjedt alultápláltság – már jelen van az övezetben.
A szervezetnek nem állnak a rendelkezésére részletes adatok arról, hogy hány ember halálát okozza éhezés, ami a harmadik kritérium, de úgy véli, hogy az érintett térségek lakosai esetében küszöbön áll a tömeges éhhalál, és a négyévesnél fiatalabb gyerekeknél ez már meg is kezdődhetett.
„Az éhínség megelőzéséhez szükséges lépésekhez haladéktalan politikai döntésre van szükség a tűzszünetről, továbbá a teljes gázai lakosság humanitárius és kereskedelmi ellátásának azonnali növelésére” – közölte az IPC.
„Minden erőfeszítést meg kell tenni az élelmiszer-, víz-, gyógyszerellátás, valamint a civilek védelmének biztosítása, továbbá az egészségügyi, a vízellátó és a higiéniai szolgáltatások és az energiahálózat helyreállítása érdekében” – szögezte le a szervezet.
Összesen 1,1 millió gázai, a lakosság mintegy fele szenved katasztrofális élelmiszerhiánytól, körülbelül 300 ezer embert fenyeget éhhalál.
António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a jelentés „megdöbbentő vádirat” a Gázai övezetben uralkodó körülményekről. A főtitkár hangsúlyozta: „meg kell akadályozni az elképzelhetetlent, az elfogadhatatlant és az igazolhatatlant”.
„Ez teljes egészében ember okozta katasztrófa, és a jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy ezt meg kell állítani” – mondta újságírók előtt Guterres a világszervezet New York-i székházában, felszólítva Izraelt, hogy biztosítson korlátlan hozzáférést a humanitárius segítséghez Gázában.
Az ENSZ egészségügyi szervezetének vezetője „rettenetes” aggodalmát fejezte ki hétfőn a Gázai övezet északi részében fekvő es-Sífa kórházban zajlott ötórás tűzharc utáni helyzet miatt.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója az X-en figyelmeztetett, hogy a kórházak soha nem válhatnak csatamezővé. A főigazgató emlékeztetett, hogy a kórházban „épp most kezdődött el a minimális ellátás”. „A kórházakat meg kell védeni. Szüntessék be a tüzet” – tette hozzá.
Josep Borrell: Izrael éhínséget idéz elő Gázában
Josep Borrell a kétnapos brüsszeli rendezvényt megnyitva hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha civilek kiéheztetését fegyverként használják bármely háborús konfliktusban.
„Gázában már nem az éhínség küszöbén állunk, hanem az éhínség közepén, amely emberek ezreit érinti” - jelentette ki, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a Gázai övezetben kialakult éhínség emberi tevékenység következménye.
Szavai szerint a Gázai övezet a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt, ma pedig a legnagyobb temető. „Temetője több tízezer embernek, valamint a humanitárius jog számos legfontosabb alapelvének” - fogalmazott.
Borrell az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozását megelőzően közölte: a külügyek tanácsa előkészíti a tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a gázai helyzetről szóló zárónyilatkozatát, amelyben reményei szerint az Európai Tanács „ismételten és még határozottabban” szólít fel humanitárius tűzszünetre.
A főképviselő megemlítette: Spanyolország és Írország azt kérte, hogy az EU függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodását a humanitárius jog megsértése miatt. Közölte: a szakminiszterek politikai orientációs vitát folytatnak a kérdésben, irányt határoznak meg, „amelynek eredményétől függően meglátjuk, hogy teszünk-e lépéseket”. Közölte viszont, hogy ilyen felfüggesztést az Európai Bizottság javasolhat azon az alapon, hogy a társult fél megsérti a megállapodás 2. cikkét, nevezetesen a humanitárius jog és a humanitárius elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.
„Az európaiak nem dőlhetnek hátra, és nem nézhetik tétlenül, ahogy a palesztin lakosság éhen hal, mert nem juthat hozzá a humanitárius folyosókon az élelmiszersegélyhez, amely csak gyűlik a határon” - fogalmazott Josep Borrell.
Az uniós diplomácia vezetője közölte továbbá: a külügyek tanácsa ismét meg fogja vitatni annak lehetőségét, hogy az EU szankciókat vezet be azon ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akik erőszakot követtek el palesztinok ellen a megszállt területen.