Külföld
Véget érhet a háború az orosz elnökválasztásig, március 17-ig? - Nógrádi György megadja a választ
A biztonságpolitikai szakértő szerint az oroszok továbbra sem sietnek, de az elnökválasztás után a helyzet megváltozhat
- Az oroszok azt állítják, hogy kilőtték az első Abrams tankot. Jelenet ez bármit is önmagában vagy akár azon túlmutatóan?
- Igen, azt jelenti, hogy az ukránok a gyorstalpalós kiképzésen nem tanulták meg a modern nyugati technikát kezelni. Nem is lehet. Azt látjuk, hogy a modern nyugati technika egy része elvész, egy részét megszerzik az oroszok. Ez azt üzeni a Nyugat számára, hogy nem célszerű a legmodernebb fegyvereket odaadni, csak a másodvonalat. Ez általában igaz mindenre.
- Úgy tűnik, Moszkva csapatai nem húzták be a kéziféket Avgyijivka után. Továbbra is nyomás alatt tartják az ukránokat – ahol tudnak, mennek előre. Kihasználják a zavarodottságot, amit a hadvezetés átszervezése okozott?
- Ukrajnában nagy most a zűrzavar. Kijev állandóan panaszkodik. A védelmi miniszter tegnap bejelentette, hogy ők azért nem tudnak előre menni, mert a nekik beígért lőszernek csak az 50 százalékát kapták meg. Azt is hozzátette, hogy ha felvették volna Ukrajnát a NATO-ba és az Európai Unióba, nem lenne háború. Csakhogy egyik se a NATO-, se az európai uniós tagságnak nem felelnek meg. Visszatérve, Ukrajnában belpolitikai válság van, Oroszországban nincsen.
- Számít ebből a szempontból bármit is, hogy március közepén Oroszországban elnökválasztást tartanak? Putyin esetleg harctéri győzelmekkel akarja megalapozni a választási győzelmét?
- Az orosz elnökválasztáson az lesz az eredmény, amit Putyin akar. Ő sokat most nem akar kockáztatni, az orosz csapatok lassan mennek előre. A kérdés inkább az, hogy az orosz elnökválasztás után mit akar Putyin? Egy katonai sikert Ukrajnában, vagy egy politikai kiegyezést az Egyesült Államokkal?
- Az előbb szóba került, hogy Dmitro Kuleba szerint, ha Ukrajnát felvették volna a NATO-ba, nem tört volna ki a háború. Girogia Meloni pedig a minap azt állította, hogy ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, a Hamász sem tette volna ezt Izraellel.
- Nagyon tisztelem Melonit, sokkal szebb, mint én. De maradjunk abban, hogy ő sem külpolitikai szakértő. Gyakorlatilag a Hamász támadásának alapvető célja az volt, hogy a palesztin kérdést újra előtérbe hozza, mivel az lekerült a napirendről. Ezt el is érte. Attól kezdve, hogy támadott, a palesztin kérdés újra a világpolitika két – vagy ha Tajvant ideveszem, akkor három – fő kérdéséből az egyik lett, és a palesztinokra ismét felfigyelt a világ. Tehát amit Meloni mond, az lehet, hogy jó az olasz belpolitikára, de ennél a helyzet véleményem szerint összetettebb.
