Külföld

Kiberháborúra készül egymás ellen Kína és az Egyesült Államok?

Avgyijivka elfoglalása után sem pihennek az oroszok; Moszkva csapatai folytatják a támadásokat, de vajon mit lép erre Ukrajna és a Nyugat? Mozgósító hatása lesz-e Alekszej Navalnij halálának? És mire véljük azt, hogy Peking és Washington kölcsönösen kibertámadásokkal vádolja egymást? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.

Kiberháborúra készül egymás ellen Kína és az Egyesült Államok?
Nógrádi György
Fotó: Facebook/Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tisztelői

– Avgyijivka elesett, az orosz sajtó pedig azt állítja, hogy Moszkva csapatai folytatják a támadó műveleteket. Milyen a helyzet Ukrajnában, és mire számíthatunk?

– Kezdjük ott, hogy az amerikai elnök az orosz sikerért a republikánusokat tette felelőssé. Mintha ez annak a következménye lenne, hogy nem kapta meg a 60 milliárd dollárt, amit oda tud adni az ukránoknak. A müncheni fórumon, ami most ért véget, Zelenszkij odament mindenkihez, akihez tudott, és pénzt kért. A dánok a teljes tüzérségüket át is adják, és Norvégiával együtt biztonsági megállapodást kötöttek Ukrajnával. Franciaország is bejelentette, hogy idén hárommilliárd euróért szállít modern fegyvereket Kijevnek. Németország pedig a már beígért kb. 7,5 milliárd eurón felül további 1,1 milliárd euró összegű fegyverszállítást vállalt. Ami Avgyijivkát illeti, az oroszok – figyelembe véve, hogy a tartalékaik és stratégiai lehetőségeik nagyobbak – sikereket értek el, és máris négy irányból próbálnak előre törni. Ukrán szempontból érdekes, hogy korábbi főparancsnokot többek közt azért váltották le, mert ellent mert mondani az államfőnek, és védekezésre akart berendezkedni. Utóda, Szirszkij most ugyanúgy területeket ürít ki, és ugyanazt mondja, mint Zaluzsnij: hogy stratégiai védelemre kell berendezkedni…

– Alekszej Navalnij halála Münchenben is téma volt. A Nyugat azonnal beépítette a háborús narratívájába, mondván ez is azt bizonyítja, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, és Oroszországot minden áron le kell győzni. Lehet a történteknek, akár a belső ellenzék, akár a nemzetközi közvélemény szempontjából mozgósító hatása?

– Navalnij volt az elmúlt évtizedben az egyetlen ember, akinek lett volna esélye Putyinnal szemben. De abban a pillanatban, amikor Németországból hazatért, a sorsát megpecsételte. Nyilvánvaló volt, hogy Putyin nem engedi szabadon. Navalnij jelkép volt, gazdag volt, értelmes volt, viszonylag fiatal volt. A halála miatt óriási tiltakozás van nyugaton. Oroszországban minimális, és aki az utcára megy Oroszországban – ahogy bármikor az orosz történelemben tették az ellenzékkel – begyűjtik, lecsukják, összeverik stb. Tehát Navalnij halálának a belső hatása minimális lesz. Nyugaton számos ország külügyminisztere behívatta az orosz nagyköveteket, de más nem történt. Az amerikai elnök ugyan azt mondta, hogy a Navalnij-ügyet megbosszulják, föllépnek. De a kérdésem az hogyan?

– Néhány nap különbséggel a kínaiak és az USA is kiadott egy közleményt a kiberfenyegetésekről. Az FBI vezetése szerint Peking kritikus támadásra készül az Államok ellen, míg a másik oldal azt állítja, hogy a Nyugat évek óta be-betör a kínai rendszerekbe. A klasszikust idézve: a nemzetközi helyzet fokozódik?

– A kiberhadviselésről mindenki elmondja, hogy mekkora erőket fordít az elhárításra, és milyen fantasztikus eszközök állnak a rendelkezésére a védekezésben. De senki nem mondja el, hogy hogyan csinálja a támadást. Elképesztően nagy létszámú kiberegységek vannak többek közt ma már az észak-koreai hadseregben, az oroszoknál, a kínaiaknál, az USA-ban, még Németországban is. Viszont a valós tevékenysége ezeknek az egységeknek államtitkot. Az biztos, hogy a jövő a mesterséges intelligenciáé és a kiberhadviselésé. Ennél többet azonban egyik közlemény sem árul el.

Kapcsolódó írásaink