Külföld
Alekszej Navalnij és amiről senki sem beszél + VIDEÓK
A Nyugat liberális demokratára fazonírozta Alekszij Navalnijt, aki saját magát egykor okleveles nacionalistaként mutatta be, és erőszakra buzdított az orosz kisebbségek ellen

Máig elérhető a YouTube-on Alekszej Navalnij egyik 2007-es kampányvideója. A Nyugaton liberális demokrataként sztárolt ellenzéki politikus akkor éppen nem Vlagyimir Putyin leváltására készült, de határozott véleménye volt, és ennek hangot is adott.
Hogy a hátteret is értsük: Oroszország hagyományosan többnemzetiségű, multikulturális – bár ez arrafelé mást jelent – állam. Lakosai tehát sokfélék, és szép számmal akadnak közöttük muszlimok is. Ebből fakadóan a föderációt csak bizonyos fokú toleranciával, ilyen-olyan autonómiák biztosításával lehet egyben tartani.
Navalnijnak, mint önmeghatározása szerint „okleveles nacionalistának”, azonban erről egészen más volt a véleménye. Az alábbi reklámjában arról beszél, hogy az iszlám követői – legyenek azok belföldiek, mint például a csecsenek vagy a szovjet utódállamokból érkező vendégmunkások – csótányok és döglegyek, és ennek megfelelően kell elbánni velük: agyon kell lőni az összeset. És ezt demostrálja is a videóban, amikor „lelő” egy kaftános, fejkendős férfit.
Bár a minőségéből úgy tűnhet, de ez nem a szilveszteri kabaré egyik bejátszása volt. Navalnij annyira komolyan gondolta, hogy a Jabloko nevű nemzeti liberális pártból 2005-ben a rasszizmusa miatt rúgták ki.
Egyébként már akkor is fáradhatatlan közösségszervező volt. A kizárása évében rántotta össze az IGEN! – Demokratikus Alternatíva mozgalmat. Saját bevallása szerint a National Endowment for Democracy pénzügyi támogatásával. (Ez az a szervezet, amely Magyarországon a „dollárbaloldal” finanszírozása miatt vált ismertté.) Viszont cikkünk szempontjából érdekesebb, hogy éveken át részt vett az Orosz menet elnevezésű, szélsőjobboldali felvonulás megrendezésében.
Botrányos események voltak ezek, mivel elő-előfordult, hogy a részvevők némelyike – mondjuk úgy – nem épp jövőbe mutató módon lendítgette a karját, miközben vonult, és idegenellenes jelszavakat skandált. Navalnij a védelmébe vette a bomberdzsekis kopaszokat, mondván: nem neonácik ők, hanem hazafiak.
2011-ben aztán egy zavarba ejtő beszédet mondott az Orosz meneten. Egyesek antiszemitizmussal vádolták miatta, bár a „zs betűs szót” nem ejtette ki a száján. Viszont amikor az Egységes Oroszországot (Putyin pártját) szidta, mindig csak ugyanaz a két név jutott az eszébe: Borisz Abramovics Berezovszkijé és Roman Arkagyjevics Abramovicsé, a két zsidó mágnásé, akik szerinte az oroszok „vérét szívják, és a májukból falatoznak”.
Navalnij kijelentette: „ezeknek a disznóknak” nem a bíróságtól kell félniük, hanem „azoktól, akik itt összegyűltek”, mert ez „az ő országuk”, és „el fogják pusztítani” őket.
Máskor is előfordult vele, hogy félreérthetően fogalmazott. Például 2009-ben, a Tarasz Bulba című filmhez fűzött kommentárjában is zsidózott egyet – miután kijelentette: Oroszországnak hadat kellene üzennie a lengyeleknek.
2013-ban pedig, amikor az orosz állam pert vesztett a haszid közösséggel szemben, és Putyin átadott nekik egy értékes könyvtárat, a Twitter-oldalán (újabban: X) így gúnyolódott: „Miután a nagyra becsült vendégek távoztak, a zsidók körbe álltak, elkezdtek táncolni, és azt énekelték, hogy Istenen kívül senkitől sem félünk.”
A politika persze tele van bűnbánő szélsőségesekkel, fontos azonban leszögezni, hogy Alekszej Navalnij soha nem kért bocsánatot; nem tagadta meg a korábban hirdetett nézeteit. Egyszerűen csak „jegelte” a témát. Még azután is, hogy 2021 februárjában az Amnesty International (AI) eltávolította a lelkiismerti foglyok listájáról, ami a jogvédő szervezet amolyan virtuális dicsőségfala vagy hősök csarnoka.
A döntést azzal indokolták, hogy a nyugati sajtóban liberális demokrataként beállított politikus a 2000-es években gyűlöletkeltő kampányokat folytatott. Erre persze „mi megmondtuk” alapon Moszkva is rárepült. Az AI pedig gyorsan visszatette a listájára Navalnijt, pusztán azért, mert nem akart egy platformra kerülni Vlagyimir Putyinnal.