Külföld

Szentlászló ostroma

Brutális sors várt a (ma) Horvátországban fekvő, szinte színmagyar Szentlászlóra a délszláv háborúk idején. A település lakossága közül tizenötnek a sorsa még ma sem tisztázott.

Szentlászló ostroma
A délszláv háború nyers valósága (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Koca Sulejmanovic

Szentlászlót 1991 nyarától egészen november végéig 152 napon át ostromolták az úgynevezett Jugoszláv Néphadsereg egységei és paramilitáris csoportok – írja horvátországi nemzettestvéreink lapja, a Képesújság. Mint a cikkben felidézik, a maroknyi, főként helyi magyarokból és horvátokból álló fegyveres csapat 1991. november 24-éig még tartani tudta állásait az óriási túlerővel szemben, de tovább már nem, ezért a még ottmaradt lakosokkal együtt kénytelenek voltak elhagyni az Árpád-kori falut.

Az átélt borzalmaknak állít emléket a Kocsis László által írt s a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) kiadásában megjelent Szentlászló 152 című könyv. Az ostrom negyvennyolc halálos áldozatot követelt, tizenöt ember hollétéről pedig a mai napig nem tudni semmit. Emléküket a falu központjában felállított márványtábla – illetve Kocsis Lászlónak, a Szentlászlót védő egység parancsnokának a könyve is őrzi.

Kapcsolódó írásaink