Vakarhatják a fejüket a Kremlben, nehezen megy a toborzás

Bérspirál alakult ki Oroszországban. A civileknek fizetett bérek ugyanis sok esetben meghaladják a fronton harcolók fizetését. A Kreml diplomatikusat lépett, ugyanis elhalasztották az újabb behívási-toborzási hullámot a márciusi elnökválasztás utánra.

Ennek persze sok oka lehet. Egyfelől a társadalom egy részében elégedetlenséget, esetlegesen Putyin-ellenes hangulatot szülne, ha éppen néhány héttel a választás előtt szakítanák szét a családokat, másfelől nem festené le vonzónak a sereget, ha sokan protestálnának, és nem jelennének meg a sorozáson. Emellett az eddigi ukrajnai eredménytelenségről való közbeszéd is fellángolhatna, ami nem lenne szerencsés Putyinnak a választások előtt. Ha a Kreml hivatalnokai rápillantanak a statisztikákra könnyen rájöhetnek, hogy valószínűleg nem tolonganának a sorozótisztek előtt, ugyanis a cégek az elmúlt lassan két évben úgy igyekeztek enyhíteni a munkaerőhiányt, hogy „felüllicitálták” a sereget, azaz jobb béreket ajánlottak az alkalmazottaknak, mint amennyit a fronton keresnének.

Többfrontos háború

Oroszország tehát harcol a fronton, de közben belháború is dúl, a hátországban a bérek segítségével harcolnak a munkaerő megtartásáért a cégek. Tény, hogy a munkaerőhiány ugyanúgy jelen van a nehéziparban, mint a vendéglátás területén, az alkalmazottakért folyó verseny két számjegyű ütemben emelte a béreket, és rontott az egykor viszonylag jól jövedelmező katonai szolgálat fényén, még akkor is, ha közben 10 százalék felett emelték a fronton harcolók havi bérét is. Ez azonban nem volt elég: a mérnökök, szerelők, gépkezelők, hegesztők, sofőrök és futárok ma már a hadseregnél jobb fizetéssel tudnak elhelyezkedni, ugyanis 8–20 százalékkal emelkedett tavaly az ilyen munkakörökben dolgozók fizetése a Superjob, egy helyi munkaerő-közvetítő iroda adatai szerint.