Külföld

Szkopje: Az EU bővítésének terve politikai megerősítést jelent a Nyugat-Balkán számára

Komoly politikai megerősítést jelent a nyugat-balkáni országok számára az, hogy az Európai Unió tényleges tervvel rendelkezik a térség európai integrációjáról – hangsúlyozta Dimitar Kovacsevszki északmacedón miniszterelnök a nyugat-balkáni országok vezetőinek csúcstalálkozóját követően hétfőn Szkopjéban.

Szkopje: Az EU bővítésének terve politikai megerősítést jelent a Nyugat-Balkán számára
Dimitar Kovacsevszki észak-macedón kormányfő
Fotó: AFP/NurPhoto/Beata Zawrzel

Hozzátette: a találkozó résztvevői közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az európai jövő, illetve az európai integráció érdekében végrehajtandó reformok és együttműködés iránt. Mint mondta: az európai uniós csatlakozás egyrészt minden egyes ország egyéni, de a térség országainak közös célja is.

Az északmacedón miniszterelnök rámutatott: a térség országai mind fontosnak tartják a közös piac kialakítását, együtt ugyanis nagyobb sikereket érhetnek el, és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) értékét a mostani hatezer eurós (2,3 millió forint) átlagról 12 ezer euróra (4,6 millió forint) növelhetik a következő tíz év során. Egy ilyen közös piac – fogalmazott Dimitar Kovacsevszki – az Európai Unió számára is vonzó lehetne, hiszen több mint 17 millió emberről van szó.

Az Európai Bizottság november 8-án fogadta el a Nyugat-Balkán támogatására vonatkozó pénzügyi tervet, amely a 2024-2027-es időszak során hatmilliárd euróval (2 297,3 milliárd forint) támogatná a térség országait annak érdekében, hogy végre tudják hajtani az európai integrációhoz szükséges reformokat.

Aleksandar Vucic szerb elnök a helyszínen rámutatott, hogy Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia között a szabad munkaerőáramlás már március elsején megkezdődhet, így ez a három ország közösen tudja majd kezelni a munkaerőhiányt.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint viszont ahhoz, hogy például az áruforgalom is növekedjen, illetve felgyorsuljon az integráció, kölcsönös bizalomra és jó egymás közötti viszonyra van szükség az országok, intézmények és emberek között. Ez – véleménye szerint – nem történhet meg úgy, hogy a szabadpiacot fegyverszállításra és terrorista akciók pénzelésére használják. A koszovói kormányfő feltehetőleg arra utalt, hogy Pristina február elsejétől megtiltja a szerb dinár használatát Koszovó északi, szerbek lakta területein is – az ország többi részén az euró a hivatalos fizetőeszköz –, mert úgy véli, hogy a követhetetlen pénzáramlás illegális tevékenységek finanszírozására ad lehetőséget, és vélhetően így pénzelték és látták el fegyverekkel azokat a támadókat, akik tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban rendőrökre támadtak, és egy rendőrt le is lőttek.

A szkopjei találkozón a házigazdák mellett Szerbia, Albánia, Montenegró, Koszovó és Bosznia-Hercegovina vezető politikusai vettek részt.

A nyugat-balkáni országok az európai integráció különböző szakaszában vannak. Szerbiával és Montenegróval évek óta folynak a csatlakozási tárgyalások, Albániával és Észak-Macedóniával 2022-ben kezdődtek meg, Bosznia-Hercegovina tagjelölt ország – az Európai Bizottság tavaly novemberben azt ajánlotta, hogy amint a szükséges mértékben teljesülnek a feltételek, induljanak meg az uniós csatlakozási tárgyalások –, Koszovóval szemben pedig csak az év elején törölték el az uniós vízumkényszert, Pristina eddig csupán a stabilizációs és társulási megállapodást írta alá.

Kapcsolódó írásaink