Külföld

Egyre növekszik az elégedetlenség Németországban, óriási változások jöhetnek

A kormányzó baloldali és liberális pártok leszerepeltek, az ellenzék erősödött. Nagy kérdés, hogy az AfD képes lesz-e kitörni a karanténból – olvasható a Mandineren megjelent cikkben.

Egyre növekszik az elégedetlenség Németországban, óriási változások jöhetnek
Olaf Scholz Ukrajna hatékonyabb támogatására szólította fel az EU-tagállamokat
Fotó: AFP/DPA Picture-Alliance/DPA/Carsten Koall

Az új év első napján bombaként robbant a Civey közvélemény­kutató cég legfrissebb mérése, miszerint a keletnémet Szász­országban már 37 százalékon áll a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) formáció, a miniszterelnököt adó Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig 33 százalékkal a második. Még nagyobb meglepetést keltett, hogy sem a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD), sem a Szabad Demokrata Párt (FDP) nem jutna be a szászországi parlamentbe, a tartományi választás egyébként ősszel lesz. A helyi viszonyokat tükröző kutatás rámutat a német politikai helyzetre. Úgy fest, hogy a balliberális–zöld szövetségi kormány elvesztette az emberek bizalmát: decemberben 82 százalék úgy nyilatkozott, hogy elégedetlen a szociáldemokrata Olaf Scholz vezette kabinet munkájával.

A balos politika következményei

Az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta, 2021 őszén hatalomra kerülő jelzőlámpakormány a CDU-s Angela Merkel tizenhat évi kancellársága után nagy becsvággyal vágott neki a közös munkának, magát a haladás koalíciójaként meghatározva. A programon egy teljes baloldali agenda állt, minden velejárójával. A modernizáció jegyében nemcsak a vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak megfelelni próbáló Merkel politikáját viszik tovább teljes meggyőződéssel, főleg gender-, bevándorlás- és energiakérdésekben, de mindenáron egy sokkal radikálisabb, dogmatikus baloldali identitáspolitikát igyekeznek megvalósítani. Tudni kell, hogy Merkel a zöld- és baloldali szavazók körében mindig népszerűbb volt, mint a konzervatív szavazóbázison belül. Most a baloldali ideológia teljes mértékben átgázol a németek életén, ők pedig egyre inkább elfordulnak a kormány és az azt alkotó pártok radikális ötleteitől és politikai megvalósításuktól.

Az önrendelkezési törvény akár 14 éves gyerekeknek is elérhetővé teszi a nemváltoztatás intézményét

Mindenekelőtt a merkeli örökséget elszántan továbbvinni akaró Zöldek világképe, társadalom­politikája dominálja a kormányzat jelentős döntéseit. Azonban olyan utópikus képet szándékozik valóra váltani a párt, ami minden korábbi elképzelést megszégyenít. Ez megjelenik a társadalom-, az identitás-, a gazdaság- és az Európa-­politikában is. Ráadásul ez a tempó és vehemencia eddig ismeretlen volt a német közéletben. A társadalompolitikában a teljes modernizáció jegyében beadták az önrendelkezési törvény tervezetét, amely akár 14 éves gyerekeknek is elérhetővé teszi a nemváltoztatás intézményét, bemondásra, akár szülői tiltakozás ellenére is. Néhány éve egyes hivatalos dokumentumokban a nő és a férfi megnevezés mellett kipontozott variáns is áll, s mindenki maga döntheti el, hogy milyen neműnek vagy akármi másnak érzi magát. Már tavaly óta legális az abortusz reklámozása, de például a cigarettareklám be van tiltva, szintúgy az üzletek vasárnapi nyitvatartása. Most napvilágot láttak olyan zöldelképzelések is, hogy teljesen legalizálni kell a terhesség megszakítását. A könnyű drogokat április 1-jétől hivatalosan lehet fogyasztani havi 50 gramm mennyiségig. A woke mozgalmak hódítását, a gendernyelvezet és a genderőrület térfoglalását a Zöldek teljes mértékben támogatja.

A strukturális okok miatt gyengélkedő gazdaság helyzetét számos lépés továbbnehezíti. A német cégek amellett, hogy magas adóktól és a mindent behálózó bürokráciától szenvednek, Európában az egyik legnagyobb árat kénytelenek fizetni az elhibázott energiapolitika miatt. Az atomerőműveket ideológiai alapon 2023. április 15-éig mind bezárták, az orosz energiahordozók behozatala leállt, így maradt a drága amerikai, holland és norvég gáz, illetve a klímasemlegességre fittyet hányó szénerőművek. A megújuló energiaforrások kiépítése lassabban halad a tervezettnél. A január 1-jétől hatályos épületenergetikai törvény előírja, hogy az új építésű ingatlanok fűtését 65 százalékban megújulókkal kell megoldani, ami extra terhet ró a háztartásokra és a cégekre.

A német cégek Európában ez egyik legmagasabb árat kénytelenek fizetni az elhibázott energiapolitika miatt

Januártól az inflációkövető lakossági juttatások az egekbe szöktek: nemcsak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérek, hanem a gyerekeseknél gyakorta magasabb összeget tesznek ki, mint ha dolgoznának a szülők. Ráadásul a juttatást igénybe vevők 62 százaléka migráns, ami feszültséget okoz. Kisebb cégek panaszkodnak, hogy nem találnak munkatársakat, hiszen matematikailag már nem éri meg dolgozni.

A fiskális politika sem alakul jól: az egykor büszke Németország 2024 elején elfogadott büdzsé nélkül áll, hiszen az alkotmánybíróság elkaszált egy tervezetet, amelyben trükkösen át akartak címkézni 60 milliárd eurót. A felelőtlen költés egyébként a kormány első percétől jellemző, elég az új adósságokra, az ukrajnai háborús kiadásokra, a szociális juttatásokra és a migráció finanszírozására gondolni.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Kapcsolódó írásaink