Külföld

Sajnálkozik az EBESZ, amiért megfigyelői nem vehetnek részt a fehérorosz parlamenti választásokon

A fehérorosz hatóságok nemrégiben vizsgálták felül a pártok regisztrációját, amelynek eredményeképpen mindössze öt kormányhű pártnak engedélyezték az indulást az idei választásokon, ellenzéki politikusok így nyilvánvalóan nem vesznek majd részt rajtuk

Sajnálkozásának adott hangot kedden az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amiért Fehéroroszország megtagadta megfigyelőitől a részvételt a februárban megrendezendő parlamenti és helyhatósági választásokon.

Sajnálkozik az EBESZ, amiért megfigyelői nem vehetnek részt a fehérorosz parlamenti választásokon
Sajnálkozásának adott hangot január 9-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amiért Fehéroroszország megtagadta megfigyelőitől a részvételt a februárban megrendezendő parlamenti és helyhatósági választásokon
Fotó: AFP/POOL/Sebastian Gollnow

Honlapján közzétett közleményében a páneurópai szervezet egyúttal bírálta Fehéroroszországot, amiért ezzel a döntésével megszegi azokat a kötelezettségeit, amelyeket tagországként vállalt.

A fehérorosz vezetés hétfőn jelentette be, hogy nem hívnak meg EBESZ-megfigyelőket a februári választásokra. Évtizedeken át egyedül az EBESZ-től voltak jelen nemzetközi megfigyelők a fehéroroszországi választásokon.

Matteo Mecacci, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója kijelentette: a minszki vezetés ezzel megakadályozza, hogy az ország állampolgárai és intézményei pártatlan, átlátható és átfogó értékelést kapjanak a választási folyamatról.

„Ez pedig ellentétes a Fehéroroszország által vállalt kötelezettségekkel, és ellentétes annak az együttműködésnek a betűjével és szellemével, amelyen az EBESZ alapszik” – hangsúlyozta.

A február 25-i parlamenti lesz az első választás a vitatott eredményű, országszerte nagyszabású tüntetéshullámot kiváltó 2020-as elnökválasztás óta, amelynek eredményeképpen már hatodik egymást követő államfői ciklusát kezdhette meg akkor Aljakszandr Lukasenka elnök. A minszki vezetés kíméletlenül eltiporta a tüntetéseket, több mint 35 ezer embert tartóztattak le, közülük sokakat a rendőrök brutálisan megvertek, több ellenzéki vezetőt pedig az ország elhagyására kényszerítettek. Jelenleg is mintegy ezerötszáz politikai fogoly van börtönben a kelet-európai országban, köztük ellenzéki pártok vezetői és elismert emberi jogi aktivisták, például a 2022-ben béke Nobel-díjjal kitüntetett Alesz Bjaljacki.

A szomszédos Litvániában élő Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető bohózatnak nevezte a nemzetközi megfigyelők jelenléte nélküli februári választásokat, és a szavazás bojkottálására szólította fel honfitársait.

Kapcsolódó írásaink