Külföld
Peking nem fog szemet hunyi a Fülöp-szigeteki tengeri provokációk fölött
Kína és a Fülöp-szigetek közötti kapcsolatok azután mérgesedtek el, hogy Peking idén közzétett egy új térképet
Sajtótájékoztatóján Vu Csien kitért a térségben december közepén történt incidensre, amellyel kapcsolatban Manila azt állította, hogy kínai hajók vízágyúkkal lőttek Fülöp-szigeteki utánpótláshajókra, az egyikkel pedig szándékosan összeütköztek. A szóvivő ezt hazugságnak minősítette, kiemelve, hogy az egyik Fülöp-szigeteki hajó szándékosan ütközött kínai hajóval.
Hangoztatta, hogy a kínai fél törvényesen járt el az incidens során.
Kína nem először vetett be vízágyúkat Fülöp-szigeteki hajók ellen, amelyek a Manila által a Dél-kínai-tengeren ellenőrzött területeken lévő csapatok utánpótlását végezték.
A szóvivő egyúttal felszólította az Egyesült Államokat is, ne avatkozzon bele a Dél-kínai-tengert érintő ügyekbe.
Novemberben Manila bejelentette, hogy a hadsereg és az amerikai erők közös tengeri és légi járőrözést indítottak a Tajvanhoz közeli vizeken, Peking ekkor azt vetette a Fülöp-szigetek szemére, hogy feszültséget okoz a térségben.
Kína és a Fülöp-szigetek közötti kapcsolatok azután mérgesedtek el, hogy Peking idén közzétett egy új térképet, amelyen újabb tengeri övezeteket nyilvánított magáénak. Peking heves reakciókat váltott ki ezzel a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) más tagországaiból is.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek mellett Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
