Adóemelések, privatizáció: óriási árat fizettet a hitelekért Ukrajnával az IMF

Az ukrán gazdasági szaklap szerint Volodimir Zelenszkijéknek nincs túl nagy mozgástere. Az IMF-hiteleket ugyan nem kötelező igénybe venni, de az államnak pénzre van szüksége, 2024-re összesen 41 milliárd dollárra, aminek a jelentős része hiányzik, vagy bizonytalan. „Ezért – fogalmaznak a cikkben – minden eddiginél fontosabb az IMF-program időben történő végrehajtása, ami lehetővé teszi, hogy más nemzetközi partnerektől is kapjunk finanszírozást.”

2024 február végéig olyan intézkedéseket kell kidolgoznia Kijevnek, amelyek a költségvetésben eredetileg tervezettnél 1 milliárd dollárral több adó- és nem adójellegű bevételt generálnak. Ezért például ejteniük kell azt az ötletet, hogy csökkentik a katonák személyi jövedelemadóját, valamint az adókedvezmények rendszerét is felül kell vizsgálniuk. Továbbá körülbelül a jelenlegi háromszorosára kell emelniük a bankoknak a profitjuk után fizetendő adót.

Jelentős változások lesznek a közműszolgáltatások terén is. A távhő díját 2021 ősze óta nem emelték Ukrajnában. Akkor a télre vezettek be moratóriumot, majd ezt a háború végéig meghosszabbították. Az IMF viszont piaci árszabást akar, és annak a fogyasztóvédelmi intézkedésnek a visszavonását is előírta, amely szerint télen nem lehet kikapcsolni a fűtést azokban a háztartásokban, amelyek nem tudják fizetni a számlákat.

Az összeállításból az is kiderült, hogy a profitábilisan is működtethető állami szolgáltatások esetén a valutaalap általában is a hatósági árak és kedvezmények megszűntetését szorgalmazza, hosszú távon pedig a privatizációt. A lap e tekintetben nem fogalmaz egyértelműen, de valószínű, hogy ez éppúgy érinti például a tömegközlekedést, mint az energiaszektort.

Az állami kézben lévő bankokat illetően Kijevnek tavaszra elő kell állnia egy privatizációs javaslattal, amely első körben most a Betétbiztosítási Alapba helyezné át a pénzintézeteket, néhány éves távlatban pedig megágyazna a kiárusításuknak. Nyár végéig pedig az általános Privatizációs stratégiát is el kell fogadnia az ukrán parlamentnek. Tehát készülnie kell egy állami vagyonleltárnak, és egy menetrendnek, amely meghatározza, hogyan kerülhetnek az értékesíthető elemek fokozatosan magánkézbe.