Külföld

Kik segítik az orosz fegyvergyártást?

76 orosz fegyvertípus csaknem 2500 alkatrészének elemzése kimutatta, hogy ezek majdnem háromnegyedét az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatok gyártják

Oroszország csak akkor veszíti el a fegyvergyártási képességét, ha a Nyugat hatékony ellenőrzést vezet be a szankcionált áruk felett. Ez még nem történt meg – szögezte le elemzésében az Ukrainszkaja Pravda, amely szerint Moszkva amerikai alkatrészeket is gond nélkül be tud szerezni.

Kik segítik az orosz fegyvergyártást?
Egy iráni Shahed drón, amelyet már Oroszországban is gyártanak
Fotó: Wikipedia

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAPC) közzétette az orosz fegyverekben található külföldi alkatrészek adatbázisát. Ez december 8-án 2453 komponenst (mikroáramköröket, tranzisztorokat, kondenzátorokat) tartalmazott.

Az első, ami a lap szerint szembeötlő, hogy az orosz fegyverekben található alkatrészek túlnyomó többségét amerikai cégek gyártják – 1813 darabot, vagyis a NACP által elemzett alkatrészek 74 százalékát. Legfeljebb tíz alkatrész készül Oroszországban, ezek többnyire GPS- és navigációs vevőkészülékek egyes dróntípusokhoz, például az Orlanhoz.

A hírhedt Shahed kamikazedrónok, amelyeket már Oroszországban szerelnek össze, 44 azonosított alkatrészt tartalmaznak, és egyiket sem az oroszok gyártották. A „mopedeknek” egyenként 14 alkatrészük van, amelyeket amerikai és kínai cégek gyártottak. De vannak német, svájci, japán és holland cégek által gyártott alkatrészek is bennük.

Más típusú orosz fegyverekben még több amerikai alkatrész található. Leggyakrabban az Analog Devices és a Texas Instruments termékei fordulnak elő.

A londoni Royal United Services Institute (RUSI) egy évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra azt az információt, hogy az orosz fegyverekben gyakran megtalálhatók e gyártók mikroprocesszorai.

A Texas Instruments korábban azt közölte, hogy 2022 februárjában leállította eladásait Oroszországnak és Fehéroroszországnak.

Az elemzés szerint úgy tűnik, hogy miután az USA és az EU országai szankciókat vezettek be a kettős felhasználású termékekre, köztük a chipekre, a nyugati vállalatok és az oroszok közötti közvetlen kereskedelem valóban leállt.

Oroszország azonban talált alternatív importot, hogy pótolja a szankciókkal sújtott országoktól kieső kereskedelmi forgalmat. Heli Simola, a Bank of Finland munkatársa szerint az Oroszországgal szemben szankciókat bevezető országokból (USA, Egyesült Királyság, EU-tagállamok) származó export minden termékcsoportban jelentősen csökkent (a luxuscikkek esetében 65 százalékkal, a kettős felhasználású termékek esetében 96 százalékkal), de a kaukázusi, közép-ázsiai, délkelet-európai és kínai export gyorsan nőtt.

Vagyis az oroszok kerülőúton szerzik be azt, amire szükségük van.

Kapcsolódó írásaink