Külföld

Joe Biden: Közel jutottak ahhoz, hogy a Hamász túszainak egy része kiszabaduljon

Biden kedden a Fehér Házban számolt be a fejleményekről a foglyok elengedésére irányuló tárgyalásokat illetően.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a foglyok egy részéről lehet szó és részleteket nem árult el, ahogy azt sem közölte, hogy hány amerikai lehet közöttük.

Joe Biden: Közel jutottak ahhoz, hogy a Hamász túszainak egy része kiszabaduljon
Joe Biden amerikai elnök
Fotó: AFP/Pool/Jonathan Ernst

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője arról beszélt, hogy az Egyesült Államok minden amerikai túsz lehető leggyorsabb elengedését akarja. Egyben hangsúlyozta, hogy jelenleg arra koncentrálnak, hogy létrejöjjön a foglyok elengedéséről szóló megállapodás. John Kirby szavai szerint a folyamat lassú lehet, ugyanis az emberek biztonsága elsődleges. Hozzátette, hogy az elengedett foglyokat illetően az első az egészségi állapot felmérése lesz, mert sokan rossz állapotban lehetnek, a vélt fogva tartási körülmények miatt.

John Kirby az izraeli hadműveletek kiterjesztését illetően közölte, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a Gázai övezet déli részén a katonai akciót mindaddig, amíg Izrael nem gondoskodik az övezet északi részéből oda menekült százezrek biztonságáról.

Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az amerikai adminisztráció szorosan egyeztet mind az izraeli, mind a közvetítésben szerepet vállaló katari kormánnyal. Hangsúlyozta, hogy a túszok elengedéséről szóló egyezség egyelőre nem született meg.

A külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy „reményteli azt illetően, hogy a túszok egy részét sikerül hazahozni”, ugyanakkor megjegyezte, hogy egy megállapodás végrehajtásához együttműködésre van szükség mindkét oldal részéről, és ebben kérdéses lesz a Hamász hozzáállása.

Megismételte, hogy az Egyesült Államok továbbra is részletes egyeztetéseket folytat és tanácsokkal látja el az izraeli kormányt arra vonatkozóan, hogy miként lehet megóvni a katonai műveletek idején a gázai civil lakosságot, de megállapította, hogy Izrael ezt célzó erőfeszítéseit nehézzé teszi az a tény, hogy a Hamász a palesztin lakosság közé „ágyazódva” folytatja harcát.

Matthew Miller kérdésre válaszolva elmondta, hogy a foglyokra vonatkozó megállapodás létrejötte elősegítené az eddiginél több humanitárius segély bejutását a Gázai övezetbe, de hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint a segélyszállítmányok növelése önmagában fontos, azt nem feltétlenül kell összekapcsolni egy foglyokról szóló megállapodással.

A túszokról szóló tárgyalásokon elért előrehaladást örömteli hírnek nevezte Bryan Leib amerikai zsidó közösségi vezető, az antiszemitizmus ellenes CASEPAC civil szervezet vezetője. A politikai szakértő, a budapesti Alapjogokért Központ főmunkatársa az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a múlt tapasztalatai alapján a tűzszüneteket mindig a Hamász sértette meg, amikor ilyen megállapodás született. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a Hamász beleegyezésével történő megállapodás sem szabad, hogy Izraelt eltérítse eredeti céljától, ami a palesztin terrorszervezet felszámolása, és ebben minden egyéb külföldről érkező hangot figyelmen kívül kell hagynia.

Az amerikai sajtó szerint a katari közvetítéssel zajló nemzetközi tárgyalások eredményeként az október 7-én elhurcoltak egy része - értesülések szerint először 50 gyermek és nő - válhat szabaddá. Elengedésük fejében 4-5 napos tűzszünet lépne életbe, valamint minden elengedett személyért cserében izraeli fogságban tartott 3 palesztin nyerné vissza szabadságát.

Kapcsolódó írásaink