Külföld

Szakértő: Örményország számára az egyetlen út a béke

Az Európai Unió „nem túl bölcs módon” kihagyta Örményországot a csatlakozásra alkalmas országok sorából – erről beszélt Vasa László főtanácsadó

Örményország számára az egyetlen út a béke, az Európai Unió „nem túl bölcs módon” kihagyta Örményországot a csatlakozásra alkalmas országok sorából – erről beszélt Vasa László főtanácsadó, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója egy szakmai rendezvényen az intézet MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint.

Szakértő: Örményország számára az egyetlen út a béke
Egy katonákat szállító azeri teherautó halad a Sztepanakertből a visszafoglalt Sushába vezető úton az Azerbajdzsán által ellenőrzött Hegyi-Karabah régióban, 2023. október 2-án
Fotó: AFP/Emmanuel Dunand

A Magyar Külügyi Intézet keddi kerekasztal-beszélgetésén Vasa László kifejtette: Azerbajdzsán és Törökország érdeke egyaránt az, hogy létrejöjjön az úgynevezett Zangezur-folyosó, amely összeköttetést biztosítana Azerbajdzsán és Nahicseván között.

Miután az EU „nem túl bölcs módon” lehagyta Örményországot a csatlakozásra alkalmas országok listájáról, ezzel azt üzente az örményeknek, hogy a Kaukázus túl távol van ahhoz, hogy az EU-nak fontos legyen – mondta, hozzátéve: Olaszország és Franciaország pedig a konfliktus eszkalálódását kockáztatja, ha fegyvereket szállít Örményországba, miközben Azerbajdzsánt Izrael, Törökország és Oroszország látja el fegyverekkel.

A békemegállapodás esélyeit illetően Vasa László leszögezte: Örményország számára a béke az egyetlen út, mert a tervezett „középső közlekedési folyosó” csak akkor fogja érinteni az örményeket, ha kiegyeznek Azerbajdzsánnal és Törökországgal, s ez lenne az egyetlen esélyük az elszigetelődésből való kilépésre is.

Egeresi Zoltán külső szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója elmondta: az elmúlt 10-15 évben rengeteget erősödtek az azeri–török kapcsolatok. 2010-ben a két ország katonai együttműködést kötött, az azeriek gazdasági szinten is egyre hangsúlyosabban jelen vannak Törökországban, főleg az energetikai szektorban. Ez azért jó mindkét félnek, mert Törökország nem tudott volna Azerbajdzsán nélkül regionális energiaelosztóvá válni.

Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója szerint a legutóbbi, karabahi harci cselekmények következtében Oroszországnak csupán a katonai szerepvállalása csökkent a régióban, gazdasági és diplomáciai befolyása továbbra is jelentős Bakuban és Jerevánban is.

„Moszkva szemszögéből úgy mutatják be a helyzetet, hogy nem az orosz befolyás, hanem a nyugati szereplők befolyása csökkent.” Azt, hogy Azerbajdzsán Nahicsevánnal közút és vasút révén is össze legyen kötve, Moszkva is támogatja, hiszen ezáltal Oroszország és Törökország is közvetlen összeköttetésbe kerülhet – mondta az MCC kutatója a közlemény szerint.

Kapcsolódó írásaink