Novák Katalin: A biztonság kulcsfontosságú Magyarország számára

Novák Katalin, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléseket, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a béke és a stabilitás alapvető fontosságú Magyarország számára.

Magyarország hozzájárul a NATO-missziók sikeréhez, erősíti védelmét és fejleszti katonai kapacitását, hamarosan teljesíti azon kötelezettségét, hogy bruttó hazai terméke (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja, a magyar katonák jelenléte pedig hozzájárul a nyugat-balkáni régió békéjéhez és stabilitásához – emelte ki a köztársasági elnök.

Novák Katalin hangsúlyozta: Magyarország támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, és folytatja humanitárius segítségnyújtását az ország számára. Közölte, Magyarország elítéli és elfogadhatatlannak tartja Oroszország agresszióját az önálló Ukrajnával szemben.

„Legfontosabb azonban a békéhez vezető utak megtalálása, valamint annak a megtalálása, miként lehet a béketárgyalások asztalához ülni, és elérni a tűzszünetet” – fogalmazott.

Kiemelte: nem lehet olyan kapcsolat Magyarország és Oroszország között, amely alá tudná ásni a szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat és a kötelezettségvállalások teljesítését úgy a NATO, mint az Európai Unió kereteiben.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország a legmélyebben együttérez Izraellel, és elítéli az ellene intézett brutális támadást, ami – szavai szerint – ráirányítja a figyelmet a régió stabilitásának fontosságára.

A Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, az ország tagsága hozzájárulna a NATO megerősítéséhez, ezzel pedig a közös biztonsághoz.

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban kijelentette: az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete kiemelten fontos Magyarország számára, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbségre.

„Kiemelten fontos a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, különösen akkor, ha egy országnak ambíciói vannak a szövetségeinkhez való csatlakozás terén” – fogalmazott. Magyarország számára ez olyan kiemelt kérdés, melynek megoldása szükséges ahhoz, hogy fenntartsa támogató hozzáállását Ukrajna kihívásokkal teli küzdelmében – tette hozzá sajtótájékoztatóján Novák Katalin köztársasági elnök.

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztoságának teljes körű szavatolása érdekében - jelentette ki Jens Stoltenberg, aki szerint az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette.

Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.

„A különböző célok és elképzelések ellenére tisztában kell lennünk azzal, hogy az egység, illetve a tagországok egymást védelmező szövetségének erősítése mindannyiunk előnyére válik” - fogalmazott.

Lehetővé kell tehát tenni, ahogyan ez a múltban is történt minden tagország esetében, hogy egy demokratikus ország döntését és a kötelezettségvállalásainak teljesítését követően a NATO teljes jogú tagjává váljon - húzta alá.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, ahogy Oroszország győzelme fenyegetést jelente a szövetségeseknek.

Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget. Mindezek miatt is minden szövetséges biztonsági érdeke Ukrajna támogatásának fenntartása - hangsúlyozta a NATO főtitkára.

Vannak olyan helyzetek, amikor érdemes félretenni a jogos pártpolitikai nézeteltéréseket vagy a szemléletbeli különbséget is a közös érdekek képviselete érdekében - jelentette ki Novák Katalin.

Az államfő a brüsszeli Liszt Intézetbe közös eszmecserére invitálta valamennyi magyar EP-képviselőt, politikai pártállástól függetlenül. A szerdai zárt körű találkozón a Fidesz EP-képviselői - Gál Kinga, Győri Enikő, Tóth Edina, Bocskor Andrea, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Hidvéghi Balázs, Deli Andor, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő és Trócsányi László - mellett Hölvényi György (KDNP), valamint Winkler Gyula és Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselői vettek részt. Ellenzéki oldalról egyedül Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő jelent meg.

Beszédében Novák Katalin hangsúlyozta, minden magyar európai parlamenti képviselőt meg kíván szólítani, mert - mint kiemelte - vannak olyan ügyek, melyekben fontos a nemzeti egység, és vannak olyan helyzetek, amikor érdemes félretenni a jogos pártpolitikai nézeteltéréseket vagy a szemléletbeli különbséget is, annak érdekében, hogy „képesek legyünk összefogni azokért az érdekekért, amelyeket rajtunk kívül senki más nem fog képviselni Európában”.

Közölte: partnerséget ajánl a magyar EP-képviselőknek, amikor ugyanis fontos magyar érdekekről van szó, akkor igyekezni kell megtalálni a közös fellépés lehetőségét a magyar érdekérvényesítés erősítésére.

„Ami megítélésem szerint most jelentős és markáns ügy, az az, hogy Magyarország hozzájuthasson az őt jogosan megillető európai uniós forrásokhoz. Jó alap lehet ehhez, ha ebben a kérdésben egységfrontot tudnak alkotni a magyar EP-képviselők” - tette hozzá Novák Katalin.