Vajon mi várható a lengyel választáson?

Lengyelország választ – a helyzet pedig felmérhetetlen. Most kampánycsend van, semmit sem lehet már se tenni, se mérni.

Annyi azért a pénteki számokból láthatóan erősen sanszos, hogy a PiS fogja megszerezni a szavazatok legnagyobb részét, ellenben az kétesélyes, hogy ki fog tudni kormányt alakítani.

Marcin Palade, lengyel politikai-választási elemző a beszélgetés elején leszögezte, hogy nagyon szoros a verseny, nagyon nagy a tét, a lengyel és a magyar közvéleménykutatás pedig nagyon hasonló: vannak a jobboldali, s vannak a magukat függetlennek nevező elemzők.

Kis történelmi kitekintéssel kezdte, ugyanis szerinte a mostani lengyel választási esélyek és a lengyel néplélek elemzéséhez elsősorban a történelmet kell ismerni. Palade rámutatott, hogy azok a területek, ahol a lengyel jobb- és baloldal erős területei közötti határ húzódott az előző választások során, valahogy pont ott fekszenek, ahol a lengyel határ volt 1939-ben.

Elemzése szerint ugyanis a Második Lengyel Köztársaság és a mostani Lengyel Köztársaság területi átfedésein hagyományosan erősebb a jobboldal, míg a baloldal a jelenlegi Lengyelország „maradék” területein erős – valamint a nagyvárosokban.

Megjegyezte, az első szabad választáson pont ezen a északi/nyugati „kiflin” nyert nagyot a centrum/liberális irány.

A liberalizmus elterjedéséhez szerinte az járult itt hozzá, hogy nagyon kevert a népesség, a lengyel történelmet sújtó különféle deportálások és áttelepítések miatt.

Példának az alsó-sziléziai vajdaság esetét hozta fel, ahol a népesség gyakorlatilag fele keleti gyökerekkel rendelkezik, s historikusan baloldali terület – amely hírnév most vasárnap se fog várhatóan megrendülni.

„Ahol a helyükön maradtak az adott terület lakosai, ott annál inkább jobboldaliak.

Minél mélyebb gyökerei vannak a lakosságnak, annál inkább jobboldaliak” – értékelt.

Kaphat a PiS több szavazatot, attól még nem biztos, hogy nyer

Arányos választási rendszer van Lengyelországban – kezdte ismertetését Palade – 5% kell a pártoknak, 8% kell a koalícióknak, hogy bejussanak a Szejmbe. Eddig még valamelyest hasonlít a magyar rendszerhez, viszont ott már drasztikusan eltér, hogy egy-egy választási körzet nem egyenlő számú mandátummal rendelkezik. A legkisebb például 7 mandátumos, a legnagyobb pedig 20, így a 41 körzetben úgy kell felfogni a szakértő szerint, mintha 41 darab kicsi kis választás lenne. A mandátum-különbségek miatt így van, ahol az össz-szavazatok 4%-a is elég, van ahol pedig 12% kell ahhoz, hogy bejusson az adott képviselő.

„Tudjuk, hogy nem tudunk semmit” – szögezte le a helyzetet Palade. Egyrészt, a különféle mérések szerint bár a szavazatok többségét meg fogja a Morawiecki-féle párt szerezni, a PiS népszerűsége az eddigi minimumán van, nem lesz meg neki az elegendő mandátum, hogy kormányt alakíthasson – szám szerint a 231.

Másrészt két újdonság is van:

több mint hatszázezer külföldön élő lengyel jelentkezett, hogy szeretne levélben szavazni,

másrészt pedig tömegesen jelezték a lengyelországi lengyelek, hogy átjelentkeznek szavazni másik szavazókörzetbe, ami a helyi választási szabályok szerint azzal jár, hogy a szavazatuk az újonnan megjelölt körzet számaiba számít bele. (A legutolsó számok szerint több mint kétmillió lengyel döntött így.) A harmadik gond pedig az, hogy „még a leggazdagabb ukrán oligarcha se lenne képes annyi felmérést készíteni, hogy pontos legyez az országos eredményre” – ugyanis szinte mindegyik mérés vagy általánosít a szavazókörök mentén, vagy csak egy-egy kört vizsgál.

Nincs elég mandátum, három forgatókönyv van

Se a Morawiecki féle PiSnek, se a Tusk féle KO-nak, se a többi maradék pártnak nincsen meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumszáma – a felmérések szerint. A Politico Poll of Polls adatgyűjteménye a PiS-nek 37%-ot, a KO-nak 30%-ot, a Harmadik Útnak 11%-ot, a baloldalnak 10%-ot, a Konföderációnak pedig 9%-ot mutat.

Palade szerint a Konföderáció mandátumai nélkül egyik oldal se lesz többségben, így „blokkoló kisebbség” lesz – csak hát az a kérdés, hogy mennyire fog egy irányba tartani a 9%-os párt, hiszen egy része nemzeti beállítottságú, a másik része pedig liberális. Lehet, hogy a PiS összeáll a Konföderációval, de az is lehet, hogy a Harmadik Úttal. Esetlegesen a KO áll össze a két kispárttal, így szerezve meg a kellő mandátumszámot. Harmadik forgatókönyvként, (bár csak 20% valószínűséget adva erre az esetre) megemlítette, hogy az sem zárható ki, hogy a három kispárt összeáll kormányzó erővé – minden azon múlik, hogy ki hány mandátumot nyer. Magyarán, lehet, hogy a választást megnyeri a PiS, de az igazi sakkozás majd csak akkor kezdődik, amikor hétfőn kijózanodnak a lengyel pártok s felteszik a kérdés maguknak: hogyan tovább?