Külföld

Libanonban a Hezbollah, Irakban és Szíriában pedig síita milíciák várakoznak a parancsra

Ijesztő fejlemény az izraeli háborúban

Bár Irán tagadja, hogy részt vett volna az Izrael elleni támadás szervezésében, a szakértők aggódnak. Ráadásul az iráni vezetés ünnepli az izraeli civilek lemészárlását – írja a Mandiner.

Libanonban a Hezbollah, Irakban és Szíriában pedig síita milíciák várakoznak a parancsra
Hezbollah
Fotó: Nurphoto via AFP/Fadel Itani

Az egy héttel ezelőtti támadást követően izraeli elemzők Iránt nevezték meg a támadás egyik felelőseként, mivel az elmúlt években Irán kiépített egy Izrael-ellenes szövetséget, amelynek tagjai minden irányból fenyegetik a zsidó államot.

A Wall Street Journal október 9-én hétfőn közölte: információik vannak arról, hogy iráni biztonsági tisztviselők segítettek megtervezni a Hamász Izrael elleni meglepetésszerű támadását, és zöld utat adtak az akciónak egy bejrúti találkozón. Ezt a Hamász és a Hezbollah, valamint egy másik Irán által támogatott militáns csoport vezető tagjai közölték az amerikai lappal.

A források állítása szerint:

az iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei augusztus óta dolgoztak együtt a Hamásszal a légi, szárazföldi és tengeri behatolás megtervezésén.

A beszámolók szerint a művelet részleteit Bejrútban több találkozón finomították, amelyeken az Iráni Forradalmi Gárda tisztjei és négy Irán által támogatott militáns csoport képviselői vettek részt, köztük a Hamász és a Hezbollah.

A WSJ hozzátette: az információkat sem az amerikai, sem az izraeli vezetés nem tudta megerősíteni.

Az amerikai tisztviselők azt nyilatkozták, hogy nem tudnak Irán közvetlen részvételéről. „Irán már régóta támogatja a Hamászt és más terrorista hálózatokat a régióban erőforrásokkal és kiképzésekkel” – mondta John Kirby a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kedden. „Ebben a tekintetben tehát Irán egyértelműen bűnrészes” – tette hozzá Kirby.

Az iráni rezsim is tagadta, hogy részt vettek volna a tervezéseben. Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője azt állította, hogy csak a „cionista rezsim szövetségesei” terjesztenek ilyet.

Bár Irán tagadta a tervezést, azt nem rejtette véka alá, hogy teljes mértékben helyesli a barbár támadást.

Hámenei ajatollah azt nyilatkozta: megcsókolja azoknak a kezét, akik megtervezték az akciót.

Izrael legádázabb ellensége

A iszlám köztársaság az 1979-es forradalom óta külpolitikájának egyik fő alappillérévé tette az Izrael-ellenességet. Az iráni iszlamista vezetésnek nem titkolt célja a zsidó állam elpusztítása. Iránban minden évben, a ramadán utolsó péntekén tízezrek vonulnak fel az úgynevezett al-Qudsz (Jeruzsálem) napon.

Ilyenkor tömegével égetik el az izraeli zászlókat, felakasztják az izraeli és amerikai politikusok bábuit, és meghirdetik Izrael közeli pusztulását.

Ezzel a nappal jelzik a palesztin ügy iránti elkötelezettségüket. A forradalom előtt Irán jó kapcsolatot ápolt Izraellel, és még a modern zsidó állam megalakulása után is jelentős zsidó közösség élt az országban. (Érdekesség, hogy a mai napig 8500 vallásos zsidó él Iránban.)

A síita vezetésű Irán vallásilag kisebbségben van a Közel-Keleten, azonban az elmúlt évtizedek amerikai háborúi kedveztek neki a regionális hatalomért folytatott harcban. Miután 10 éven át háborúzott Irakkal, az Egyesült Államok iraki bevonulása kiiktatta legnagyobb riválisát. Szíriában is nőtt a befolyása, miután a polgárháborúban gyakorlatilag megmentette az Aszad rezsimet az összeomlástól, milíciákkal segítve a kormányerőket.

Izrael és Irán árnyékháborúja

Irán soha nem vállalta a nyílt konfliktust Izraellel, de az elmúlt években a két ország között kibertérben és proxykon keresztül dúltak a harcok. Egyrészt Izrael mindent megtett, hogy megakadályozza az iráni atomprogramot, mivel a zsidó állam egzisztenciális fenyegetésnek tartja az esetleges iráni atombombát. Az évek során több akciót hajtott végre a Moszad iráni atomerőművek ellen, és ha váratlanul felrobbant egy iráni atomtudós, mindenki sejtette ki áll a likvidálás mögött.

Másrészt Irán az elmúlt években szép lassan körülvette Izraelt proxi militáns csoportokkal. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint:

Irán éves szinten 100 millió dollárt juttat a Hamásznak és a palesztin Iszlám Dzsihádnak.

Izrael az elmúlt években rendszeresen bombázott iraki és szíriai célpontokat, bár hivatalosan nem ismerte el ezeket a támadásokat, minden egyes alkalommal kiderült, hogy iráni célpontot ért találat. A héten csütörtökön is izraeli légitámadás érte Damaszkusz és Aleppó reptereit, amelyek a megszokottnál nagyobb pusztítást végeztek.

Belép-e Irán?

Danny Citriowicz a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézet kutatója a Deutsche Welle adásában azt nyilatkozta: a Hamász valószínűleg függetlenül cselekedett Irántól, de hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy Irán nem fog a jövőben aktívabb szerepet vállalni a háborúban. Erre utalt Joe Biden is, aki figyelmeztette Iránt, hogy ne lépjen be a konfliktusba. Sok szakértő aggódik, hogy Iránnak hatalmában áll eszkalálni a háborút.

A támadás más szempontból is jól jött a teheráni rezsim számára, hiszen az elmúlt hónapokban úgy tűnt egyre közelebb van Izrael ahhoz, hogy normalizálja a kapcsolatait Szaúd-Arábiával. Egy potenciális háború, és egy kemény Gáza elleni szárazföldi hadművelet megnehezítheti a szunnita országok számára, hogy békét kössenek Izraellel. Ha a Hezbollah megtámadja Izraelt, azt minden bizonnyal iráni belegyezéssel fogja tenni. Pénteken

az iráni külügyminiszter nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy Irán beavatkozhat a harcokba.

„Ha a cionista rezsim rendszerszintű háborús bűntettei nem szűnnek meg azonnal, minden lehetőség elképzelhető” – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián.

Az Obama-féle Közel-Kelet vége

Az Izrael elleni támadás kapcsán sok amerikai elemző kijelentette: a demokrata adminisztráció Irán-politikája véglegesen megbukott. A Barack Obama kormányzat azt hitte, ha gazdaságilag integrálják az olajban gazdag országot, akkor majd lemond Izrael elpusztításáról. Az atomalku, amely elhalasztotta, de nem akadályozta meg az iráni atombombát, a szankciók feloldása és a nyugati cégek lelkes együttműködése az iráni rezsimmel mind megerősítették a teheráni rezsimet.

Bár Donald Trump egy időre felfüggesztette ezt a politikát és szankciókat vetett ki, Joe Biden újra visszatért Obama politikájához. „Az elképzelés az volt, hogy az Iránnal szembeni szankciók enyhítése, a zárolt vagyonok visszaadása, az olaj eladásának engedélyezése, hogy gazdagodhassanak és feltölthessék külföldi tartalékaikat, arra ösztönözné a teheráni rezsimet, hogy belássa a térségen belüli és az Egyesült Államokkal való együttműködés előnyeit.

A Biden-kormányzat ezt «integrált Közel-Keletnek» nevezte, ami egy olyan Iránt jelentett, amely együttműködik a szaúdiakkal, és kerüli a közvetlen konfrontációt Izraellel”

– írta Charles Lipson amerikai újságíró a Spectator oldalán. Mint Lipson megjegyezte: enyhén szólva nem ez történt. Kérdés, hogy a Biden-adminisztráció, amely bűnrészesnek titulálta Iránt, kész-e arra, hogy teljesen megváltoztassa a politikáját.

Az iráni vezetés ünnepli az izraeli civilek lemészárlását. Izrael elpusztítása a rezsim számára nem pusztán egy szlogen, hanem nyílt külpolitikai cél. A zsidó állam korábban már kifejezte: ha úgy alakul, készek szembeszállni Iránnal, és megvédeni magukat. Korábban az elemzők ragaszkodtak hozzá: egyik fél sem akar nyílt konfrontációt. Azonban az elmúlt két év eseményei figyelmeztetésként szolgálnak mindenki számára: bármi megtörténhet.

Kapcsolódó írásaink