Külföld

Történelmi jelentőségű a román államfő budapesti látogatása

Novák Katalin az erdélyi magyarok ügye mellett izraeli és ukrajnai háborúról is beszélt a román elnökkel

Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.

Történelmi jelentőségű a román államfő budapesti látogatása
Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő négyszemközti tárgyalása a Sándor-palotában, 2023. október 11-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Johannis és Novák Katalin.

A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is.

A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon.

Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.

Novák Katalin elmondta, a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek.

Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértéseket, jogsérelmeket orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.

Az izraeli háborúval kapcsolatban kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség által szervezett istentiszteleten.

Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségeket csökkentése annak szítása helyett.

Románia helye a schengeni térségen belül van - nyomatékosította. Igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát. Nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között - hangsúlyozta Novák Katalin.

Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése.

A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van.

Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.

Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus.

Hozzátette: korábban nem látott intenzitású háborús konfliktusok robbannak ki a világ különböző pontjain. Számos ország vezetői azon dolgoznak, hogy mindez ne vezessen harmadik világháborúhoz. Bölcs és józan döntéseket kell hozni - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Iohannis: Nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség

Románia és Magyarország között nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul - mondta Klaus Iohannis a Sándor-palotában.

A politikus fontosnak nevezte, hogy „pozitív dinamikája” legyen a két ország kapcsolatának, és tartalommal töltsék meg a stratégiai partnerséget. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a szerdai találkozót. Mint mondta, Novák Katalinnal nyitott beszélgetést folytattak, amely hozzájárul a két ország kapcsolatának jelentős javításához.

Klaus Iohannis úgy fogalmazott: az egyoldalú és ellentmondásos lépéseket mindkét részről el kell kerülni. Az együttműködésre kell koncentrálni, nem pedig arra, ami elválasztja a magyarokat és a románokat.

A román államfő elmondta: a találkozón beszéltek a nemzeti kisebbségek jogairól, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között.

Szót ejtettek a gazdasági és szektoriális együttműködés fejlesztéséről, infrastrukturális fejlesztésekről, valamint az energetikai biztonságról is - folytatta. Azt mondta, nyitottak arra, hogy támogassák a romániai magyar befektetéseket az ország egész területén, egyúttal bátorítják a román cégeket is arra, hogy fektessenek be Magyarországon. Hozzátette: nagyon jó együttműködési lehetőségek vannak a gazdaságban, amelyeket fontos kihasználni.

Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban Klaus Iohannis kiemelte: erősebb, ellenállóbb Európai Unióra van szükség, amely képes közös megoldásokkal válaszolni az összetett nemzetközi helyzet kihívásaira. Románia schengeni csatlakozása szavai szerint „egyértelmű nyeremény” lenne az uniónak, mivel biztonságosabbá és erősebbé tenné. Magyarország „korrekt és határozott partner” ebben a kérdésben - mondta -, hiszen a kezdetektől támogatja Románia schengeni tagságát.

Az orosz agresszióval összefüggésben a román államfő rögzítette: Románia „mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, amíg arra szükség van”, ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott előző napi bukaresti találkozójukon is megerősítették. „Ukrajna szabadságért, szuverenitásért, függetlenségért, nemzeti területekért harcol” - hangsúlyozta, megjegyezve: Románia humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. Hozzátette: az ukrán gabona zavartalan szállításáért, így a globális élelmiszerválság elkerüléséért Románia erőfeszítéseket tesz a tranzitkapacitások növeléséért is.

Kérdésre válaszolva Klaus Iohannis közölte: első pillanattól elítéli az Izrael elleni nagyszabású terrortámadást. „Izraelnek teljes joga van megvédeni magát” - hangsúlyozta, majd úgy folytatta: Románia Izrael mellett áll és kész segíteni, ha ezt kérik. Véleménye szerint a háború nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is „nagyon sok kapcsolatot meg fog változtatni” . A politikus megjegyezte továbbá, hogy az Izrael elleni támadás „egyértelműen Oroszországot támogatja” az orosz-ukrán konfliktusban.

A román-magyar energetikai együttműködésekre vonatkozó kérdésre Klaus Iohannis kifejtette: fontos az elmozdulás a zöld gazdaság felé, de addig is, amíg megvalósul a teljes áttérés a megújuló energiaforrásokra, a gazdaságnak „túlélnie, fejlődnie, növekednie kell”. Mindnyájunknak szüksége van forrásokra az átmeneti időszakban is, például földgázra és nukleáris energiára - mondta. Beszélt arról is, hogy Románia nemrégiben jelentős földgázforrásokat talált fekete-tengeri partja mentén. „Reméljük, ezt az erőforrást ki lehet használni a közeljövőben, és Románia Magyarországnak is releváns beszállítója lehet, hiszen egész Európa el akar szakadni az orosz forrásoktól” - magyarázta Klaus Iohannis, aki a találkozón kifejezte részvétét Sólyom László egykori magyar államfő halála miatt.

Kapcsolódó írásaink