Kosztur András: Oroszország anyagi fölénye folyamatosan nőhet a jövőben

– „Vannak problémáink…, de a reáljövedelem növekszik. (…) Az orosz költségvetési többlet a harmadik negyedévben több mint 660 milliárd rubel volt… az év végére hiány jelentkezik, de csak egyszázalékos.” Az idézetek Vlagyimir Putyintól származnak, a Valdaj Klub ülésén mondott beszédéből. Mi lehet a valóság, milyen állapotban van most az orosz gazdaság és a hadiipar?

– Bár lehetnek fenntartásaink az oroszok által közölt hivatalos mutatókkal, az szemmel látható és általában a nyugati elemzések is egyetértenek abban, hogy az orosz gazdaság a természetesen fellépő nehézségek ellenére messze áll az összeomlástól és legalábbis évekig tudja a jelenlegi intenzitással folytatni a háborút. Ha az orosz hadsereg sokak várakozásához képest mondhatni alulteljesített, főképp a háború korai szakaszában, akkor az orosz gazdaság a vártnál jobban szerepelt, és sokkal gyorsabban tudott reagálni a kihívásokra, mint ahogyan arra Nyugaton számítottak. Az orosz gazdaság talpon maradásában két tényező játszott döntő szerepet: egyrészt a világ államainak többsége nem csatlakozott a szankciókhoz, így Oroszország feléjük tudta átirányítani kereskedelmét, gyakran a szankcionált termékeket illetően is. Másrészt az orosz energiahordozók (kőolaj, földgáz, urán) továbbra is nélkülözhetetlenek a nyugati gazdaságok számára, így, ha közvetítőkön keresztül is, de továbbra is felvásárolják őket, stabil bevételekhez juttatva az orosz költségvetést. Ami a hadiipart illeti, az orosz, ukrán és nyugati források is egyaránt az orosz hadiipari termelés jelentős növekedéséről számolnak be az elmúlt másfél évet illetően. Más kérdés, hogy akár ez a jelentős növekedés sem feltétlenül fedezi minden esetben a fronton felhasznált mennyiséget, ugyanakkor a Nyugat termelésnövelési lépései még mindig jócskán le vannak maradva Oroszországhoz képest, így hacsak a Nyugat nem növeli gyorsan és jelentősen mind a saját hadiipari termelését, mind pedig az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat, Oroszország anyagi fölénye folyamatosan nőni fog a jövőben.

– Az, hogy a 2024-es orosz költségvetésben jelentősen megemelték a védelmi előirányzatot, azt jelenti, hogy Moszkva minden erejét be akarja vetni az ukrajnai győzelem érdekében, vagy ez már a jövőnek (is) szól? Úgy értem, sokan számítanak most például Afrikában arra, hogy Oroszország visszatér a geopolitikai színtérre, és a Nyugat-ellenes mozgalmak támogatásával, felfegyverzésével is felvállalja a Szovjetunió örökségét.

– Oroszország még távol áll attól, hogy minden erejét bevesse az ukrajnai harcokban, így például teljes körű mozgósításra sem került sor. Jelen állás szerint úgy tűnik, Moszkva a céljait a jelenleg rendelkezésre álló erőkkel és önkéntesek bevonásával akarja elérni, hadiipara pedig a fronton jól bevált eszközök gyártására koncentrál. Ami a globális geopolitikai színteret illeti, Oroszország évek óta igyekszik meghatározó játékossá válni a posztszovjet térségen túl a Közel-Keleten és Afrikában is, igaz, diplomáciai és katonai jelenléte általában jelentősen meghaladja gazdasági súlyát ezekben a régiókban. Oroszország a Nyugattal való szakítás okán pedig még inkább a globális Dél felé fordult, immár gazdasági kapcsolatait illetően is egyre jobban, kapcsolatépítései során pedig valóban épít a Szovjetunió örökségére, annak emlékezete ugyanis a világ jelentős részén, a régebben gyarmati uralom alatt álló országokban általában más, mint például Európában. Ez a kapcsolatépítés azonban most nem annyira forradalmi mozgalmak támogatására irányul, mint inkább a már fennálló kormányokkal való együttműködésre, amelyek persze lehetnek puccsok vagy forradalmak során hatalomra került kormányzatok is.

– Josep Borrell, az unió külpolitikai vezetője azt mondta, az EU nem tudja pótolni a kieső amerikai támogatásokat. Ezt már egyébként tényként kezelhetjük – hogy az USA csökkeni vagy megszüntetni Ukrajna finanszírozását?

– Még korai lenne kijelenteni, hogy az Egyesült Államok csökkentené, vagy pláne megszüntetné Ukrajna támogatását. Azonban egyrészt látható, hogy a támogatások jelenlegi szintje is kevés ahhoz, hogy Ukrajna javára fordítsa a háború menetét, másrészt az eddigi eredmények sokak szemében megkérdőjelezik azt, hogy érdemes-e fokozni a támogatások mértékét úgy, hogy immár egy éve nem értek el komolyabb sikereket az ukránok. A hétvégén kirobbant izraeli konfliktus pedig tovább csökkentheti az Ukrajna támogatására irányuló szándékokat, Izrael máris segítséget kért Washingtontól, az Egyesült Államok kormánya pedig jelezte, hogy kész támogatni őket a Hamász elleni küzdelemben. A demokrata adminisztrációhoz képest pedig annak republikánus ellenzéke még inkább Izrael-barátnak tekinthető, így ez a képviselőházi költségvetési vitákban is ronthatja az ukrán támogatási csomag helyzetét. Ettől függetlenül persze nem biztos, hogy az USA kihátrál a konfliktusból, az azonban kétséges, hogy az erőfeszítések fokozása irányába mozdulna el politikája, és inkább Ukrajna és az ukrán hadsereg működőképességének alapvető biztosítása lehet a jövőbeli prioritás az ukrán ellentámadás erőltetése helyett. Ahogy azonban fentebb utaltam rá, az oroszok anyagi fölényének növekedése várható ebben az esetben, így nem zárható ki, hogy rövidesen Washington és Kijev is érdekeltté válhat a háború kompromisszumos lezárásában.