Külföld

Kanada bocsánatot kért azért, mert 1987-ben egy volt náci katonát tüntettek ki

Mary Simon kanadai főkormányzó bocsánatot kért azért, mert 1987-ben a legmagasabb kanadai kitüntetést odaítélték egy volt náci katonának, aki a második világháború után Kanadába költözött, majd az Albertai Egyetem kancellárja lett.

Kanada bocsánatot kért azért, mert 1987-ben egy volt náci katonát tüntettek ki
Mary Simon kanadai főkormányzó hivatalosan is bocsánatot kért
Fotó: Lehtikuva vi a AFP/Jouni Porsanger

Az akkori főkormányzó a Kanadai Renddel, a legmagasabb polgári kitüntetéssel, amely a kiemelkedő teljesítményt és a nemzet szolgálatát ismeri el, Peter Savarynt tüntette ki „a multikulturalizmus kanadai előmozdításáért”.

Savarynnak azonban terhelő múltja volt, mert a hírhedt Waffen-SS Galíciai Hadosztály egyik egységében szolgált.

„Mély sajnálattal vesszük tudomásul, hogy Peter Savarynt 1987-ben kitüntettük a Kanada Renddel, és őszinte bocsánatot kérünk a kanadaiaktól minden olyan kellemetlenségért vagy fájdalomért, amelyet kinevezése okozott” – áll Simon hivatalának közleményében.

Simon bocsánatkéréséről először a Forward című zsidó kiadvány számolt be kedden, amely a kanadai parlamentben dicsőített Jaroszlav Hunka volt náci katona körül kirobbant botrány nyomán aggályokat vetett fel Savaryn hátterével kapcsolatban. Savaryn és Hunka ugyanabban a Waffen SS-egységben harcolt.

Ez az incidens a parlamenti házelnök, Anthony Rota lemondásához vezetett, aki elismerte, hogy hibát követett el.

Savaryn kinevezését 2017-ben bekövetkezett halála után az érvényes eljárásrend szerint megszüntették.

„A Kanada Renddel való kitüntetések egy adott időpontot tükröznek, és Savarynnak való odaítélése az akkoriban rendelkezésre álló, vélhetően korlátozott információforrásokon alapult” – írták a főkormányzó irodájának közleményében.

A Hunka-ügy nyomán Ottawát felszólították, hogy hozza nyilvánosságra a Deschenes-bizottság 1986-ban készült jelentését, amely háborús bűnösök állítólagos kanadai jelenlétét vizsgálta. A független jelentés több mint 800 náci háborús bűnös állítólagos kanadai jelenlétéről szól, de nem hozott nyilvánosságra neveket.

Zsidó szervezetek, mint a B’nai Brith és a Simon Wiesenthal Központ Barátai (FSWC), lobbiztak azért, hogy a jelentés titkosított részét a kormány most hozza nyilvánosságra.

Justin Trudeau miniszterelnök szerdán közölte, hogy kormánya a második világháború után Kanadába bevándorolt náci kollaboránsok nevének nyilvánosságra hozatalát tervezi „az archívumok alapos átvizsgálása után”.

Jagmeet Singh, az Új Demokrata Párt (NDP) vezetője – ez az a politikai párt, amellyel Justin Trudeau kisebbségben lévő liberálisai kormányoznak – azt mondta, hogy támogatja a titkosítás feloldását.

Más tisztségviselők azonban felvetették a magánélet védelmére vonatkozó szigorú kanadai törvényekkel kapcsolatos lehetséges nehézségeket.

Kapcsolódó írásaink