Külföld
Pasinján szerint lemondása csak súlyosbítaná a belpolitikai helyzetet

Kijelentette, hogy nem ragaszkodik a hatalomhoz, s amennyiben azt látja, hogy lemondásával minden kihívást orvosolni lehet, haladéktalanul kész ezt megtenni. „De minden elemzésem azt mutatja, hogy ha ezt megteszem, akkor éppen ennek ellenkezője fog bekövetkezni” – hangsúlyozta Pasinján.
Az örmény kormányfő beszélt arról is, hogy kész elutazni csütörtökön a spanyolországi Granadába, az Európai Unió közvetítésével tervezett hegyi-karabahi béketárgyalásokra, dacára annak, hogy Ilham Aliyev azeri elnök lemondta részvételét. „Küldöttségünk granadai útját senki sem mondta le. Találkozókat tartunk majd ott, és megpróbáljuk részletesebben ismertetni álláspontjainkat” – mondta.
Pasinján sajnálkozását fejezte ki, hogy személyesen nem tárgyalhat az azeri vezetővel, mondván: készen áll a béketárgyalásokkal kapcsolatos, esetleg „áttörést hozó” dokumentum aláírására.
Az örmény kormányfő egyben közölte azt is, hogy Jereván három elv tiszteletben tartása esetén hajlandó békemegállapodást kötni Bakuval.
„Először is Örményországnak és Azerbajdzsánnak kölcsönösen el kell ismernie egymás területi épségét olyan módon, hogy Örményország területe 29 800 négyzetkilométer, Azerbajdzsáné pedig 86 600 négyzetkilométer. Az 1991-es almati nyilatkozat kell a határok kijelölésének politikai alapját képezze. A térségben a közlekedési útvonalak megnyitása a szuverenitás, joghatóság, helyi törvénykezés, a kölcsönösség, valamint az államok egyenjogúságának elve alapján fog megtörténni. Amennyiben Azerbajdzsán megerősíti elkötelezettségét ezen elvek mellett, úgy lehet tekinteni, hogy a békemegállapodás aláírása elérhető távolságba kerül” – mondta.
Az azeri hírügynökség szerint Aliyev szorgalmazta, hogy Törökország is képviseltesse magát a tárgyalásokon Granadában, de Franciaország és Németország ezt ellenezte. A bakui vezetésben ezért az a benyomás támadt, hogy a tanácskozás résztvevői között egy Azerbajdzsán-ellenes légkör alakulhatott ki. Baku mindenek előtt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és francia tisztségviselők örménybarát nyilatkozataira hivatkozott, különös tekintettel arra, hogy kedden jelentették be Franciaország azon döntését, hogy katonai felszerelést szállít Örményországnak.