Külföld

Az EU humanitárius segítséget nyújt Hegyi-Karabah népének

Az EU meghívására Brüsszelben tárgyalnak Azerbajdzsán és Örményország képviselői

A múlt héten bejelentett 500 ezer euró felett az Európai Unió 4,5 millió euró értében további humanitárius segélyt nyújt a hegyi-karabahi lakosságnak, a régióban fellépő élelmiszerhiány kezelésére és az alapvető szolgáltatások biztosítására – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

Az EU humanitárius segítséget nyújt Hegyi-Karabah népének
Örmény civilek érkeznek egy orosz katonai bázisra Sztepanakert közelében, a Hegyi-Karabah régióban
Fotó: AFP/Russian Defence Ministry/Handout

A brüsszeli közleményben kiemelték, az Örményország és Azerbajdzsán között múlt héten kiújult konfliktus elmérgesedése – az azt követően bejelentett tűzszüneti megállapodás ellenére – a helyi lakosság tömeges kivándorlását idézte elő Hegyi-Karabahból Örményországba. Eddig mintegy 13 500 menekült lépte át a határt.

Közölték: Hegyi-Karabah enklávéban jelentős élelmiszerhiány lépett fel, nincs áramszolgáltatás, az emberek többsége nem jut ivóvízhez.

Az EU összesen ötmillió eurós humanitárius finanszírozása segíteni fogja az Örményországba menekülteket, valamint a Hegyi-Karabahban maradtakat egyaránt. Az élelmiszert és egészségügyi felszereléseket tartalmazó segélyt a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével juttatják el a mintegy 60 ezer érintetthez. Az EU emellett humanitárius területen tevékenykedő szakértőt is küld a régióba, aki a helyszínen szolgálatot teljesítő partnerekkel együttműködve segíti majd az uniós támogatás hatékonyságát – tájékoztattak.

Az EU a hegyi-karabahi konfliktus 2020-as eszkalációja óta – a kedden bejelentett finanszírozással együtt – már több mint 25,8 millió euróval támogatta az örményországi és azerbajdzsáni humanitárius műveleteket – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.

Uniós szóvivő: Részletekre van szükség az azeri elképzelésekről

Baku részéről átláthatóságra és további részletekre van szükség a hegyi-karabahi örmények azerbajdzsáni jövőjével kapcsolatos elképzelésekről - jelentette ki az uniós tagországokat tömörítő Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a szóvivője kedden.

A brüsszeli közleményben emlékeztettek: az Európai Tanács meghívására kedden Brüsszelben tárgyaltak Azerbajdzsán és Örményország képviselői. A tárgyalásokat Simon Mordue, az Európai Tanács elnökének diplomáciai főtanácsadója vezette, azeri és örmény részről, valamint Franciaország és Németország részéről pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadók vettek részt.

A szóvivő közleményében elmonda, a találkozó alkalmával Azerbajdzsán képviselője felvázolta Baku azon terveit, miként kíván humanitárius segítséget és biztonságot nyújtani a Hegyi-Karabahban élő örmény lakosságnak. Kijelentette: a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban átláthatóságra, a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szereplők számára pedig hozzáférésre van szükség, illetve Baku részéről további részletekre a hegyi-karabahi örmények azerbajdzsáni jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. Az EU továbbra is segítséget nyújt a hegyi-karabahi örményeknek - szögezte le.

A tájékoztatás szerint Örményország és Azerbajdzsán képviselői a brüsszeli tanácskozás keretében megegyeztek egy következő találkozóról, amelyen tárgyalásokat folytatnak majd a békefolyamat lehetséges konkrét lépéseiről, például a határok kijelöléséről, a biztonság szavatolásáról, illetve humanitárius kérdésekről.

"Konkrét cselekvésre és határozott kompromisszumos megoldásokra van szükség a normalizációs folyamat minden szakaszában" - jelentette ki.

A szóvivő beszámolt arról is, hogy a brüsszeli találkozó lehetővé tette a résztvevők közötti intenzív eszmecserét egy újabb tárgyalás megtartásáról az Európai Politikai Közösség (EPC) október 5-én, Granadában tervezett harmadik csúcstalálkozója keretében. A jelenlévők egyetértettek abban, Örményország és Azerbajdzsán közös érdeke, hogy az esetleges granadai találkozót a normalizációs erőfeszítések folytatására használják fel - közölte.

Az EU úgy véli, a tervezett granadai találkozót Jerevánnak és Bakunak is fel kell használnia arra, hogy nyilvánosan megerősítse egymás területi integritása és szuverenitása iránti elkötelezettségét a korábban Prágában és Brüsszelben kötött megállapodásokkal összhangban - tette hozzá közleményében az Európai Tanács elnökének szóvivője

Kapcsolódó írásaink