Külföld

Elhagyják az örmények Hegyi-Karabahot

A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be vasárnap az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.

Elhagyják az örmények Hegyi-Karabahot
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah, így Terter városa is a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik. Terter a 2020-as örmény-azeri háborúban semmisült meg
Fotó: AFP/Emmanuel Dunand

„Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékuk inkább elhagyja ősi földjét” – mondta David Babaján a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba – tette hozzá.

„Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van” – fogalmazott Babaján.

Pasinján: Szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá

Örményország más államokkal fenntartott biztonsági kapcsolatai nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát és védjék érdekeit – jelentette ki vasárnap az örmény miniszterelnök.

„Örményország mindig teljesítette vállalásait, és sosem árulta el szövetségeseit. Ám a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségi rendszerek és szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá” – mondta az örmény televízióban elmondott beszédében Nikol Pasinján.

„Az utóbbi években velünk történt események miatt a legfontosabb kérdés az lett: Örményország független, szuverén, demokratikus országgá válik-e vagy pedig egy félelemben tartott gyarmat lesz” – tette fel a kérdést Pasinján.

Úgy vélte, Örményország „néhány jelenlegi partnere nemcsak az ország külső, de a belső biztonságára is veszélyt jelent”.

„Felszólítjuk partnereinket, tartsák tiszteletben államunk szuverenitását (...), a nemzetközi közösséget pedig arra kérjük, hogy nyilvánítsa ki támogatását Örményország függetlensége, területi egysége és demokráciája iránt” – tette hozzá.

Örményország a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja. A tömbben meghatározó szerepe van Oroszországnak, ez által Jereván és Moszkva egymás katonai szövetségesei.

Pasinján bejelentette: Jereván előkészületeket tett a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútumhoz történő csatlakozásra.

Jóllehet az ICC háborús bűnökkel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt, a kormányfő kiemelte: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán „Örményország biztonságát szolgálja”.

„Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát” – szögezte le.

A kormányfő kijelentette: országa kész befogadni Hegyi-Karabah örmény lakosságát, hiszen az ott élő, néhány napja azerbajdzsáni fennhatóság alá került örményeket „etnikai tisztogatás veszélye fenyegeti”.

„Jóllehet az utóbbi napokban humanitárius szállítmányok érkeztek a térségbe, a helyzet ettől nem változik” – szögezte le.

Eközben török médiaforrások azt közölték, hétfőn az azerbajdzsáni Nahicsevánban találkozik Ilham Aliyev azeri és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A külügyminiszter tétlenséggel vádolta a nemzetközi közösséget

Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter – aki New Yorkban van az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán – a világszervezet New York-i székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban.

A tárcavezető azt mondta: a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet.

„A régió elkeserítő helyzete rávilágít arra, hogy nem lehet az ügyeket puszta közleményekkel és általános felhívásokkal elintézni” – jelentette ki Mirzoján.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtti lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott „terrorellenes műveletében” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba. Az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, ezt többször megismételte, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak.


Kapcsolódó írásaink