Eljöhet az a pillanat, amikor választani kell a Nyugat és a BRICS között

A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) johannesburgi csúcstalálkozója előtt számos nyugati elemző kizárta a nagyobb horderejű döntések, így a bővítés lehetőségét is. Az indok: a szervezet tagjai között komoly ellentétek feszülnek, India és Kína például a közös határaikban sem tudnak megegyezni. Ehhez képest a szervezet hat új tagot vett fel, valamint határozatot hozott a gazdaságaik dollármentesítésének felpörgetéséről. Ugyanezek az elemzők utóbb jellemzően úgy értékelték a fejleményeket, hogy a bővítésben és elvi szinten a dedollarizációban talán mégiscsak meg tudtak állapodni a részes felek, de a BRICS+ kereteit nem fogják tudni kitölteni tartalommal. Miért? Mert a szervezet tagjai között komoly ellentétek feszülnek.

Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos munkatársa szerint a kiindulópont persze igaz, a BRICS számos kérdésben egymással is vitában álló regionális és globális hatalmakat tömörít, ráadásul az újonnan csatlakozó államok viszonya sem mentes a feszültségektől, de van egy közös céljuk. – Az Egyesül Államok által vezetett monopoláris világrendet, bár eltérő mértékben, de valamennyien elutasítják – mondta, hozzátéve: a BRICS vezetői erről általában azt mondják, hogy nem kihívni akarják a Nyugatot, nem egy új blokkon dolgoznak, hanem csak növelni szeretnék a saját lehetőségeiket, ki akarják egyenlíteni a viszonyokat.

Itt viszont adja magát a kérdés, hogy mit szól ehhez az Egyesült Államok és az Európai Unió? Máthé Réka Zsuzsánna rámutatott: a Nyugat egyre több olyan intézkedést hoz, amellyel a piacait igyekszik védeni, első sorban Kínától. Az ukrajnai háború miatt pedig súlyos szankciókat vetettek ki Oroszországra. Azoknak az államoknak, amelyek most csatlakoztak a BRICS-hez különböző motivációi voltak, beleértve az attól való félelmet, hogy velük is megtörténhet, ami a kínaiakkal és az oroszokkal már megtörtént. A BRICS – hangsúlyozta a szakértő – ma még tényleg nem egy blokk, és egyes tagjai igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni az USA-val és az EU-val, de a rivalizálás eljuthat arra a szintre, amikor a legtöbb ország kénytelen lesz oldalt választani.

Érdemes megemlíteni, hogy a szervezet iránt milyen hirtelen nőtt meg az érdeklődés. Az év elején alig néhány ország jelezte a csatlakozási szándékát, a johannesburgi csúcshoz közeledve viszont az események felgyorsultak. Augusztusra több mint két tucat jelentkező volt, és még egyszer ennyien jelezték, hogy a jövőben élni kívánnak a lehetőséggel.

Ebben Máthé Réka Zsuzsánna szerint a gazdasági, aktuálpolitikai érdekek mellett a történelmi tapasztalatok is szerepet játszottak. – Sokan érzik úgy, különösen az egykori gyarmatok – de ez igaz a közel-keleti és dél-amerikai országokra is –, hogy a Nyugat nem kezeli őket egyenrangú félként. A másik fontos szempont, ami a BRICS-et ma vonzóvá teszi, hogy annak tagjai, és az általuk alapított Új Fejlesztési Bank a nyugati hitelintézetekkel szemben nem feltétlenül támasztanak politikai követeléseket, amikor tőkebefektetésekről tárgyal valakivel – mondta az NKE tudományos munkatársa. S mint a szavaiból kiderült, az USA-val és az EU-val, a Világbankkal és az IMF-fel kapcsolatban nem újkeletű az a kritika, hogy a támogatásaikat, hiteleiket, befektetéseiket – a végletekig leegyszerűsítve – összekötik a nyugati értékek és a liberális demokrácia „exportjával”.

A bővítés mellett a legtöbb szó a nyáron a BRICS saját valutájának létrehozásáról és a nemzetközi kereskedelem dollármentesítéséről esett. Ami az előbbit illeti, Máthé Réka Zsuzsánna azt mondta: a közös fizetőeszközhöz a jelenleginél sokkal szorosabb együttműködésre, gazdasági és pénzügypolitikai „unióra” lenne szükség. Ehhez az alapok, és valószínűleg a szándék is hiányzik. A dedollarizáció viszont elkezdődött, és a BRICS bővítése nagy lendületet adhat neki.

– Már a múlt század hatvanas éveiben is voltak, akik szabadultak volna a Bretton Woods-i rendszertől – jegyezte meg Máthé Réka Zsuzsánna. – A dollárban való elszámoláson ugyanis hatalmasat nyer az Egyesült Államok, s ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a világkereskedelem játékszabályait nagyjából a Nyugat diktálja – fűzte hozzá. A dollármentesítéstől tehát, akik belevágtak, egyszerre remélnek némi hasznot, és azt, hogy a mozgásterük valamelyest kitágul.

Az utóbbi időben a régi, az új és a leendő BRICS-tagok között több kétoldalú megállapodás született arról, hogy az egymás közötti kereskedelemben a dollárt a nemzeti valutájukra cserélik. Ettől az amerikai fizetőeszköz árfolyama nem fog beszakadni a szakértő szerint – sőt, az első számú tartalékvaluta-szerepét sincs veszélyben. Mégis hatalmas eredmény, hiszen a csoportnak immár a világ legnagyobb kőolaj- és földgázexportőrei és -importőrei is a tagjai. Azok alapján tehát, amit az NKE tudományos munkatársa elmondott, számottevő világgazdasági és geopolitikai változások előtt állunk.