A koszovói miniszterelnök szerint a Szerbiával fenntartott párbeszédért felelős különmegbízott Belgrád pártján áll

Múlt csütörtökön Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő Josep Borrell európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Miroslav Lajcákkal találkozott Brüsszelben. A tárgyalások eredménytelenül zárultak, a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. A találkozót követően Josep Borrell arról beszélt, hogy Albin Kurti nem hajlandó továbblépni és elindítani a szerbiai önkormányzatok közösségének létrehozására irányuló folyamatot, és továbbra is Koszovó de facto elismeréshez ragaszkodik. „Keményen próbálkoztunk, de sajnos, ma sem sikerült áthidalni a nézeteltéréseket” – mondta az uniós főképviselő a találkozót követő sajtótájékoztatón. Egyben emlékeztetett arra, hogy egy év telt el azóta, hogy a két fél az EU közvetítésével megkezdte a kapcsolatok rendezéséről szóló megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tárgyalásokat, azonban az utóbbi időben ismét felerősödtek a felek közötti feszültségek.

Josep Borrell arra utalt, hogy Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált helyhatósági választások nyomán a többségében szerbek lakta térségben, a mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak, magyar katonák is megsérültek.

Albin Kurti hétfőn arról beszélt, hogy a múlt csütörtöki tárgyalások azért fulladtak kudarcba, mert az uniós különmegbízott Szerbia mellett állt, és a szerb elnökkel közösen próbált rá nyomást gyakorolni, hogy fogadja el a Belgrád és Pristina közötti megállapodásnak csak a Koszovó kötelezettségeire vonatkozó részét. „Szeptember 14-én az uniós közvetítő egyértelműen Koszovó ellen lépett fel” – magyarázta, majd hozzátette: „ezzel is Koszovó jövőjét támadták meg”.

A koszovói kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy csak a koszovói fél tegyen eleget a követeléseknek. Vagy az egész megállapodás megvalósul, vagy semmi, az nem lehet, hogy csak Szerbia követelései teljesüljenek – húzta alá a koszovói kormányfő.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.