Víz alatti drónokon és új atomtengeralattjárókon dolgozik Oroszország

A tengeri drónok az utóbbi időben a Krím elleni ukrán támadások miatt kerültek a figyelem központjába. Fejlesztésükre Kijev is nagy hangsúlyt fektet, a közelmúltban bemutattak egy saját fejlesztésű változatot is, a Toloka TLK–150-et. A professzionális eszközök mellett azonban nem számít ritkaságnak az egyedi gyártású, „barkácsolt” robotok bevetése sem. Az előnyük, hogy viszonylag olcsók, a távvezérelt irányításukat pedig – némi túlzással persze – egy számítógépes játékokon edződött kamaszra is rá lehetne bízni.

Arra vonatkozóan, hogy hány víz alatti drónja lehet az ukránoknak és az oroszoknak, nincsenek megbízható adatok. Sőt, az is vitatott, hogy utóbbiak egyáltalán vetettek-e be távirányítású tengeri harceszközöket a háború során.

Ami a tengeralattjárókat illeti, a Szovjetunió széthullása óta az orosz flottának e téren csak a Kurszk katasztrófájával sikerült felhívnia magára a figyelmet. Ezzel együtt a szakértők arra figyelmeztetnek: a '90-es évek költségvetési nehézségei ellenére Moszkva az utóbbi években jelentősen modernizálta tengeralattjáróit.

Az orosz haditengerészet rendelkezik a világ egyik legnagyobb tengeralattjáró-flottájával, amely becslések szerint 58 hajót számlál. Közülük 11 nukleáris ballisztikus rakétahordozó, 9 cirkálórakéta-hordozó, 17 pedig támadó tengeralattjáró. A többi dízel-elektromos meghajtású – itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez nem „minőségjelző”, hanem a felhasználásuk céljára utal.