Külföld

Jelentősen megnőtt az EU-ban beadott menedékkérelmek száma

A kérelmezők legtöbbje a korábbi évekhez hasonlóan idén is szíriainak vallotta magát

Az év első felében 28 százalékkal nőtt az Európai Unió tagországaiban menedékkérelmet benyújtó bevándorlók száma az előző év azonos időszakához képest – közölte jelentésében az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) kedden.

Jelentősen megnőtt az EU-ban beadott menedékkérelmek száma
Képünk illusztráció
Fotó: David GANNON / AFP

A máltai központú uniós ügynökség közlése szerint idén január és június vége között mintegy 519 ezer menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az illetékes nemzeti hivatalokban, valamint a társult országokban, Svájcban és Norvégiában. Az év egészében várhatóan meghaladja az egymilliót a beadott kérelmek száma, amely a legmagasabb lesz a menekültválság 2015-ös (1,35 millió), illetve 2016-os (1,25 millió) adataihoz viszonyítva.

A kérelmek száma 2017-ben csökkent a Törökországgal kötött migrációs megállapodást, majd a koronavírus-járvány 2020-as és 2021-es csúcspontját követően, amikor pedig utazási korlátozások voltak érvényben. A járványt követő időszakban a beadott kérelmek száma ismét növekedésnek indult, 2022-ben az előző évhez képest 53 százalékkal többen fordultak az illetékes nemzeti hatóságokhoz, „ami számos EU-tagország menekültügyi rendszerét nyomás alá helyezi a kérelmek feldolgozását és a rászorulók védelmét illetően” – közölte az uniós ügynökség.

A kérelmezők legtöbbje a korábbi évekhez hasonlóan idén is szíriainak vallotta magát, ők 2023 első felében mintegy 67 ezer, azaz 47 százalékkal több kérelmet nyújtottak be, mint 2022 azonos időszakában. A szíriaiakat a venezuelai, a török, a kolumbiai, a bangladesi és a pakisztáni állampolgárok követték, továbbá az év első felében növekedett az elefántcsontparti és a guineai kérelmezők száma is – írták.

Az EU-ban első fokon meghozott, a kérelmezőknek kedvező döntések körülbelül 41 százalékban biztosítottak menekültstátuszt vagy kiegészítő védelmet. A legtöbb unión kívüli ország kérelmezőinek pozitív elbírálási aránya összhangban maradt a korábbi évek tendenciáival. A szíriaiak továbbra is körülbelül 95 százalékos, az afgánok pedig 58 százalékos arányban részesültek nemzetközi védelemben. A török kérelmezők elismerési aránya azonban a 2019-es 54 százalékról 28 százalékra csökkent idén, az orosz és iráni kérelmezők viszont több alkalommal részesültek nemzetközi védelemben. A kérelmek pozitív elbírálása az előbbiek esetében a 2021-es 20 százalékról 35 százalékra, az utóbbinál pedig a 2020-as 31 százalékról 47 százalékra emelkedett az első fél évben – tájékoztatott jelentésében az uniós ügynökség.

Kapcsolódó írásaink