Nyugaton politikai döntésre, Ukrajnában büntetőeljárásra van szükség a hadkötelesek hazatoloncolásához

Szavinszkij emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában korábban is érvényben volt az olyan személyek kiadatási mechanizmusa, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. „A büntetőeljárás megindításához igazolni kell, hogy a katonaorvosi bizottságok által 2022. február 24-e után kiadott igazolások hamisak. Meg kell állapítani, hogy a hadköteleseknek kiállított igazolásokat hamisították, és vagy halasztást kaptak, vagy teljesen kizárták őket a katonai nyilvántartásból. Utána az érintettek a hamis igazolvánnyal külföldre szöktek. Akkor büntetőeljárás indulhat ellenük” – magyarázta a jogász.

A szakértő szerint legalább két lehetőség van a büntetőeljárás megindítására: vagy hamisított igazolás felhasználása, vagy illegális határátlépés. „Valószínűleg pontosabb a hamisított igazolással összefüggésben minősíteni. Mivel a büntetőeljárásban gyanúsítottak keletkeznek, rájuk vonatkozhat a kiadatási mechanizmus. Az ilyen személyekkel kapcsolatban pedig kérelmet nyújtanak be a tartózkodási hely szerinti országnak, ha Ukrajna megfelelő megállapodást kötött azzal az országgal, ahol tartózkodnak” – tette hozzá az ügyvéd.

A jogász úgy vélte, lehetséges, hogy ez a mechanizmus beindul, de hogy a gyakorlatban pontosan hogyan fog működni, azt még nehéz megmondani. „Ez egyrészt bizonyos populizmusként fogható fel. Másrészt a front humánerőforrás-igénye nagyon magas. Ezért lehetséges, hogy ilyen akciókra tényleg sor kerül. Ennek nagyon sokféle okai vannak, és nehéz jósolni. Bár minden lehetséges, főleg ilyenkor. Ahhoz, hogy aktívan működjön a rendszer, politikai akarat is kell” – tette hozzá.

Szavinszkij elismerte, hogy eleinte néhány nagy horderejű médiaügyben is bevethető a mozgósítás elől menekülők kiadatási mechanizmusa, de nincs szükség további normák kidolgozására: a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak kiadatása már működik. „Van egy mechanizmus, talán csak a politikai akarat és a rendészeti szektor hangsúlya van ezen. Hiszen az országnak sok tennivalója van a mozgósítást kerülőkön kívül is. De a katonaorvosi bizottságok működésének kérdése, illetve az ott megvalósított korrupciós ügyek nagyon fájdalmasak. A külső agresszor elleni küzdelem és a megszállt területek feletti ellenőrzés visszaállítása mellett a korrupció elleni küzdelem is az egyik prioritás kell, hogy legyen, ezért ennek hangsúlyozása helyes” – magyarázta.

A jogász úgy vélte, hogy egy ilyen rendszer megvalósítása sok évig tart. „A büntetőeljárásnak vannak bizonyos szakaszai. Vizsgálat, bizonyítékgyűjtés – ez néha nem valósulhat meg túl gyorsan. Ki kell vizsgálni, meg kell állapítani a törvénytelen igazolások kiállításának előfeltételeit. Az igazolások hamisságának megállapításához el kell végezni a személyek orvosi vizsgálatát. És ehhez az kell, hogy hazajöjjenek. Ez egy egész akciókomplexum, és vannak különféle árnyalatai. Ezért azt kijelenteni, hogy holnap minden mozgósítást kerülőt hazatoloncolnak külföldről, nem fog megtörténni” – mutatott rá Szerhij Szavinszkij.