Külföld
Kölcsönös tisztelet és gyakorlati együttműködés szükséges az előrelépéshez a kínai–brit kapcsolatokban
A brit politikus elmondta: a félreértések elkerülése érdekében fontosak a közvetlen találkozók a két ország képviselői között, és foglalkozni kell a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező kihívásokkal és véleménykülönbségekkel. A megbeszéléssel közel egy időben szerdán a londoni parlament egy jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak koherensebb megközelítést kell alkalmaznia Kínával szemben.
A parlament külügyi bizottsága által készített 87 oldalas jelentésben a képviselők sürgették a kormányt, hogy az összehangolt kormányzati megközelítés érdekében tegye közzé 2021-ben indított Kína-stratégiájának nem titkosított változatát.
A külügyi bizottság jelentése szerint Peking „fenyegetést jelent az Egyesült Királyságra és annak érdekeire”, és „a Kínai Kommunista Párt magatartását jelenleg fokozott agresszió jellemzi más országokkal szemben”. A dokumentumban felszólították a kormányt, hogy fejlessze ki az „elrettentés diplomáciáját” a szövetségeseivel folytatott védelmi politika erősítésével.
A jelentés közzététele egybeesik James Cleverly külügyminiszter Pekingbe érkezésével. A brit diplomácia vezetőjének ez a látogatása az első Jeremy Hunt korábbi külügyminiszter 2018-as látogatása óta.
Cleverlyt hazájában bírálatok érték az utazás miatt. Ugyanakkor azt is hangoztatták, hogy a Kínával való kapcsolat valamilyen formájára szükség van az Egyesült Királyság érdekeinek szolgálata és a stabil kapcsolatok előmozdítása érdekében. A külügyi bizottság tagjai számára azonban „úgy tűnik, hogy a kormányban a politika magyarázatának hiánya miatt némi zavar van az ázsiai-csendes-óceáni térséggel kapcsolatos irányvonalat illetően”.
Szerdán Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője a parlamenti jelentéssel összefüggésben kifejtette, hogy az abban foglalt állítások nem felelnek meg a valóságnak. Kiemelte, hogy „A jelentés, amely Tajvan függetlenségéről szól, ellentmond a tényeknek”. A nyilatkozó egyben felszólította a brit parlamentet, tartsa tiszteletben az „egy Kína” elvét és a nemzetközi kapcsolatok alapvető jogi normáit„.
Arra is felhívta London figyelmét, tartsa tiszteletben Kína őshonos érdekeit, és ne küldjön hamis jeleket a Tajvan „függetlenségét” támogató szeparatista erőknek. Ez utóbbi kijelentést azzal kapcsolatban tette, hogy a jelentésben azt írták, Tajvan de facto független állam, és rendelkezik az ehhez szükséges összes tulajdonsággal.
Az Egyesült Királyság 2021-ben fejtette ki Kína-stratégiáját, amely magában foglalta a kapcsolatok kialakítását Peking regionális riválisaival, például Indiával és Japánnal. Több mint két évvel később Alicia Kearns konzervatív képviselő, a külügyi bizottság elnöke úgy vélte, hogy „még mindig túl sok minden maradt kimondatlanul” ezzel a politikával kapcsolatban. Azt javasolta, hogy hirdessenek „zéró toleranciát a határokon túli megtorlással szemben”, még akkor is, ha ezért ki kell utasítani a brit állampolgárok vagy az Egyesült Királyságban menedéket kereső emberek elleni támadásokban érintett külföldi diplomatákat.
A David Cameron volt miniszterelnök által 2015-ben megcélzott „aranykorszak„ után az elmúlt években jelentősen megromlott a London és Peking közötti viszony, különösen az egykori brit gyarmat, Hongkong demokráciaellenes mozgalmának elnyomása, az ujgur muzulmán kisebbség sorsa és a Huawei távközlésiberendezés-gyártóval szembeni, kémkedéssel kapcsolatos gyanú miatt.
