Hongkong és Tajvan is szóba került a brit külügyminiszter kínai látogatása során

A kínai vezetőkkel megvitatott témák között szerepelt a kínai nemzetbiztonsági törvény hatása Hongkongra, a brit törvényhozókra kivetett szankciók, valamint a Tajvani-szoros stabilitása. Cleverly egyúttal Jimmy Lai médiamágnás esetét és a többségében muszlim vallású ujgur kisebbség helyzetét is szóba hozta Vang Ji kínai külügyminiszterrel és más kínai tisztségviselőkkel tárgyalva.

A brit politikus jelezte: nagyra értékeli, hogy a vitás témákról is beszélhetett, és Vang Ji figyelmesen meghallgatta a felvetett problémákat.

Cleverly hangsúlyozta: a félreértések elkerülése érdekében fontosak a közvetlen találkozók a két ország képviselői között, és foglalkozni kell a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező problémákkal és véleménykülönbségekkel.

A kínai diplomácia vezetője leszögezte: Kínának és Nagy-Britanniának előre kellene lépnie a visszavonulás helyett, különösen a globális gazdaság fellendítésének területén.

„Hiszem, hogy amíg mindkét fél ragaszkodik a kölcsönös tisztelethez, az egyenlő bánásmódhoz, tárgyilagosan szemléli a másik fejlődését, és erősíti a kölcsönös megértést és bizalmat, addig a kínai-brit kapcsolatok képesek lesznek legyőzni minden szükségtelen beavatkozást és akadályt” – húzta alá Vang.

Cleverly látogatásával egy időben a londoni parlament kiadott egy jelentést, amelyben koherensebb megközelítést szorgalmazott Kínával szemben. A külügyi bizottság értékelése szerint Peking „fenyegetést jelent az Egyesült Királyságra és annak érdekeire”, és a „Kínai Kommunista Párt magatartását jelenleg fokozott agresszió jellemzi más országokkal szemben”. A dokumentum felszólította a londoni kormányt, hogy fejlessze ki az „elrettentés diplomáciáját” a szövetségeseivel folytatott védelmi politika erősítésével. Peking nemtetszését fejezte ki a jelentés miatt.

Legutóbb 2018-ban járt brit külügyminiszter Kínában Jeremy Hunt személyében, miután az elmúlt években jelentősen megromlott a viszony London és Peking között.