Külföld

Brüsszel a tagállami szuverenitás teljes letörésére törekszik

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint marad a szankciós politika, és további szankciók is jöhetnek

Az Európai Unió legfontosabb témái a következő egy évben az európai parlamenti (EP) választások, az orosz–ukrán háború és a jogállamiság kérdése lesznek – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Brüsszel a tagállami szuverenitás teljes letörésére törekszik
Európai Parlament, Brüsszel
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG / Belga via AFP

Kovács István arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben az Európai Unió és intézményei sem kezelni, sem megoldani nem tudták a válságokat, viszont arra felhasználták ezeket a helyzeteket, hogy a saját hatalmukat elmélyítsék.

„Ezt a folyamatot a választásokig szeretnék véglegesíteni, vagy legalábbis azt elérni, hogy már ne lehessen visszafordítani” – jegyezte meg.

„Brüsszel a tagállami szuverenitás teljes letörésére törekszik” – jelentette ki a stratégiai igazgató, arra hivatkozva, hogy tavaly volt egy Európa jövőjéről szóló konzultáció az Európai Bizottság kezdeményezésére, amelyben az összes magyar javaslatot visszautasították, és eredményként azt közölték, hogy az európai állampolgárok döntő többsége föderatív Európát szeretne.

„Ennek a törekvésnek az EP-választáson lehetne megálljt parancsolni” – vélekedett Kovács István.

A stratégiai igazgató a jogállamisági eljárásról azt mondta, habár ez kezdetben konzultációnak, tapasztalatcserének indult, mára odáig jutott, hogy az Európai Bizottság az eljárásra hivatkozva visszatartja a Magyarországnak jogosan járó forrásokat, megakadályozva ezzel például a pedagógusok béremelését.

Ráadásul – tette hozzá – a vizsgálódást olyan területekre terjesztették ki, amelyhez Brüsszelnek semmi köze nem lenne, és ahogy a magyar vezetés „elkezdett megfelelni” az unió kritériumainak, egyre több és több elvárást támasztottak. „Úgy tűnik, az eljárás egy feneketlen kút, Brüsszel mindig újabb követelésekkel fog előállni, és addig nem áll le, amíg a magyar kormány nemet mond a háborúra, a genderideológiára és a migrációra” – mondta Kovács István.

Brüsszelben az a törekvés – mondta a stratégiai igazgató –, hogy a jogállamiság „lejáratott” fogalmát felváltsák a demokrácia fogalmával, mégpedig azért, mert „amit Brüsszelben jogállamiságnak hívnak, annak nincs köze jogi fogalmakhoz, csak politikai preferenciák tagállamokra kényszerítését jelenti”.

„A demokrácia azonban pusztán politikai fogalom, így már nem is kell adni a jogi látszatra” – folytatta.

Kovács István szintén fontos témának nevezte az orosz–ukrán háborút, amelyet – véleménye szerint – az unió szintén félrekezelt, a jelenlegi politikája „tömeges halálhoz, az európai gazdaságok csődjéhez és akár a harmadik világháborúhoz vezethet”, különösen ha az „ukránok kifogynak az embererőből”, és el kell dönteni, hogy az európai országok küldenek-e katonákat.

Az igazgató szerint marad a szankciós politika, és további szankciók is jöhetnek, annak ellenére, hogy ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Kovács István megemlítette a közelgő nemzetállami választások közül a lengyelországit, amely – mint mondta – jó példa arra, hogyan „ejtőernyőztetnek kipróbált brüsszeli elvtársakat a tagállamok élére” utalva ezzel Donald Tuskra, az Európai Tanács volt elnökére, aki jelenleg Lengyelországban az egyik ellenzéki erő, a Polgári Platform elnöke.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató azt emelte ki, hogy a jövő évi európai parlamenti választásoknak nemcsak az a tétje, lesz-e egy konzervatív, nemzeti, szuverenista politikai erőblokk a parlamentben, hanem az eredmény befolyásolja majd az Európai Bizottság elnökének és biztosainak megválasztását is, hiszen a parlamentnek vétójoga van a folyamatban.

A következő időszak a hétéves költségvetési ciklus újragondolásának időszaka is, mert jelenleg „üres a brüsszeli kassza”, az elhibázott válságkezelések, a túlárazott vakcinabeszerzés és az ukrajnai fegyverszállítás miatt – mondta a kutatási igazgató.

Hozzátette, a tél közeledtével fontos téma lesz az európai energetikai helyzet, az emberek ismét érezni fogják, hogy „az elhibázott szankciós politika” az európai családokra ró többletterheket, valamint a korrupciós botrányok is intenzívebbé válhatnak a választásokra felkészülés részeként.

Kovács Attila azt mondta, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem témájában is vitára számít Magyarország és az unió között, mivel várhatóan az Európai Unió Bírósága a „brüsszeli ideológia mellett teszi majd le a voksát”.

A kutatási igazgató szólt végül arról is, hogy nyáron személyi váltás történt a „Soros-birodalomban”, „Alexander Soros hadserege is csatarendbe áll”, fő irányvonala pedig láthatóan a migráció, a háború és a békeellenesség lesz.

Kapcsolódó írásaink