Külföld
Charles Michel: Az EU-nak és a Nyugat-Balkánnak 2030-ig készen kell állnia a bővítésre
„Ez, tudom, ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk!”
„Ahhoz, hogy az EU erősebb és biztonságosabb legyen, meg kell erősítenünk kötelékeinket, és ily módon erősebbé kell válnunk, itt az ideje, hogy megbirkózzunk a bővítés kihívásával” – mondta az Európai Tanács elnöke.
Rámutatott: az EU következő – 2027 utáni – hosszú távú költségvetésének közös célokat kell tartalmaznia a régióval.
„Ez, tudom, ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk” – fűzte hozzá.
Jelezte: az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni. „Állást foglalunk majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően Ukrajnával és Moldovával, és arra számítok, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia is újra napirendre kerül” – mondta.
A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokról szólva kiemelte a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe „bizalmi záradékot” illesszenek be, amely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba „importálják”.
A megnyitót követő panelbeszélgetésen a nyugat-balkáni államok vezetők túl távolinak ítélték meg 2030-as célkitűzést, és a folyamat felgyorsítása mellett érveltek.
Dritan Abazovics montenegrói miniszterelnök szerint 2030 „túl messze van”, majd megjegyezte, hogy míg a régió országai pontosan tudják, mit akarnak, addig az EU vezetői nem mindig.
Borjana Kristo bosznia-hercegovinai kormányfő elmondta: országa a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére számít. Hozzátette továbbá, hogy az EU-nak „egyértelműbbnek és határozottabbnak kellene lennie, amikor a csatlakozási folyamatról van szó”.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy vélekedett: a régió belefáradt a „céltáblák elmozgatásába” és abba az érzésbe, hogy az országok semmit sem tesznek elég jól.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök elismerte, hogy továbbra is problémát jelent, hogy országát több EU-tagállam még nem ismerte el, de ennek ellenére továbbra is optimista a kilátásokat illetően.
Edi Rama albán miniszterelnök a 2030-as célkitűzéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy milyen gyorsan halad Ukrajna tagsági pályázata, miután Oroszország megtámadta, és viccelődve azon tűnődött, hogy „kinek és kit kellene megtámadni a Balkánon”, hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatot.
Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök ugyanakkor bátorítást lát az Európai Tanács elnökének nyilatkozatában, miszerint az EU „érvényesíteni fogja bővítési szándékát”.
A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei konferenciának a Szolidaritás a globális biztonságért a fő témája.
A kétnapos rendezvény panelbeszélgetésein nyolc miniszterelnök, három államfő és 13 külügyminiszter vesz részt.
