Őslakos vezető: Nem kellene népszavazást tartani az ausztrál őslakosok véleményezési jogának alkotmányos elismeréséről

Lidia Thorpe független őslakos szenátor véleménye szerint a népszavazás csak egy látszatintézkedés, amely nem fog segíteni az őslakosok helyzetének javításában. Thorpe már korábban is hangos ellenzője volt a törvényjavaslatnak, miután az év elején kilépett a Zöldek pártjából, és független lett, azt mondta, hogy a módosítással csak egy tehetetlen tanácsadói testület jön létre.

Az ausztrál szenátus július végén hagyta jóvá azt a törvényt, amely szerint még az idén népszavazást tartanak arról, hogy alkotmányban rögzítsék-e az őslakosok véleményezési jogát az őket érintő jogszabályok esetében.

A referendumon az ausztrálokat arról kérdezik majd, támogatják-e, hogy alkotmányba foglalják egy véleményező bizottság megalakítását, amelynek tanácsadói joga lenne az őslakosokat és a Torres-szorosban élő szigetlakókat érintő ügyekben.

Az alkotmánymódosítás támogatottsága ingadozik az országban. Egy júliusi felmérés szerint a népszavazás ellenzői első alkalommal 51–49 százalékos arányban vezetnek. Az alkotmánymódosításhoz a kormánynak a népszavazáson kettős többséget kell szereznie. Ez azt jelenti, hogy országosan több mint 50 százaléknak, a hat államból legalább négyben pedig a választók többségének támogatnia kell a változtatást.

„Le kellene fújni a népszavazást. Nem okozott mást, csak kárt és megosztottságot. És miért? Addig nem lesz változás, amíg ennek a társadalomnak a gondolkodása, értékrendje, hozzáállása és a rendszer meg nem változik a valódi önrendelkezés biztosítása érdekében. A népünk elleni háború befejezésére van szükség, ami aznap kezdődött, amikor a hajók megérkeztek” – mondta Thorpe egy, a canberrai Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében.

„Nem hiszem, hogy a népszavazás eredménye bármit is jelentene. Amennyiben nem, akkor tudjuk, hogy az ország rasszista” – tette hozzá az ausztrál őslakos szenátor.

A népszavazást várhatóan valamikor október és december között tartják majd az országban.

A 26 millió lakosú földrész mintegy 3,2 százalékát kitevő őslakos népesség a legtöbb társadalmi-gazdasági mutató tekintetében az országos átlag alatt van, és az alkotmányban említés sem történik róluk. A brit gyarmati rendszer a társadalom peremére szorította őket, és csak az 1960-as években kaptak teljes szavazati jogot.