Német lap: Ukrajna meghosszabbította a magyar kisebbséget is sújtó nyelvtörvény átmeneti időszakát

A következő tanév közelgő kezdete egy új törvény miatt még inkább megnehezítheti az egyébként is feszült ukrán–magyar viszonyt – olvasható Niklas Zimmermann, a Velencei Bizottság ukrán kisebbségi törvényhozásról készített ajánlása kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitungon megjelent véleménycikkében.

Az ukrán kormány elsősorban az orosz nyelvvel foglalkozott, de a törvény az ukrajnai magyar ajkú kisebbség iskoláit is érintette volna. A magyar kisebbségi szövetség és a budapesti kormány kampányolt ez ellen – írja a szerző. Most azonban elhalasztották az új rendeletet, amelyet „ellenségesen fogadtak”. Júniusban az ukrán parlament úgy döntött, hogy egy évvel, 2024. szeptember 1-jéig meghosszabbítja az átmeneti időszakot. Kijev engedményének fő oka a Velencei Bizottság ajánlása, amelyben véleményezte az ukrán kisebbségi törvényhozást.

Az ukrán törvény értelmében az állami iskolákban többé nem taníthatnának nagyobb arányban kisebbségi nyelveken.

Hivatalosan az ukrán parlament néhány nappal a Velencei Bizottság véleményének közzététele előtt döntött a halasztásról. Ukrajna azonban már előzetesen értesült a véleményről, mondta az F.A.Z.-nak Regina Kiener svájci alkotmányjogász, aki 2013 óta tagja a bizottságnak, és rendkívül konstruktívnak nevezte a Kijevvel való együttműködést.

„Ez nagyon egyszerű. Az EU-ban akarnak lenni” – mondta az ukránok hozzáállásáról.

A Velencei Bizottság egy másik ukrán ügyben is kifogásolja az „emberközpontú megközelítést”. Júniusban a kijevi oligarchaellenes törvényt is véleményezte. Angelika Nußberger kölni alkotmányjogász, aki a törvény egyik előadója, megértését fejezi ki az ukrán problémafelvetés iránt, amely így hangzott: „Sok pénzzel sokat lehet elérni”. Az oligarchák tervezett nyilvántartásával azonban az elemzés szerint politikai céllal vissza lehetne élni.