Külföld
Gőzerővel folyik a magyartalanítás Kárpátalján
A közelmúltban Marija Paukot, egy ukrán igazgatót ültettek a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium élére, ami komoly felháborodást keltett, hiszen semmi köze az iskolához és a magyar közösséghez. Az intézményt korábban Schink István vezette. Őt és több más, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) közel álló munkácsi és falusi igazgatót tavasszal szinte egyszerre tettek lapátra.
Emlékezetes eset volt az is, amikor a munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a várban lévő turulszobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre. Ez meg is történt. A milleniumi emlékművet tavaly egész egyszerűen lefűrészelték, pedig a döntés ellen magyarok és ukránok közösen tiltakoztak.
Az akciót követően Kárpátalja ukrán kormányzója azt mondta, párbeszédre van szükség a felek között, és megengedhetetlenek az erőszakos cselekedetek. Utóbb pedig Andrij Baloga, a város polgármestere is jogtalannak minősítette a szobor lefűrészelését, de a helyreállításáról már nem intézkedett.
A Mandiner megjegyezte: a politikus annak a Viktor Baloga ukrán oligarchának a fia, aki híres a magyargyűlöletéről, és egy ízben a mai magyar vezetőket Horthy Miklóshoz, „Hitler csatlósához” hasonlította.
Ezzel azonban még nem ért véget a sor! Januárban rendőrök lepték el Munkácsot és a kistérség több más települését, s leszedették a középületekről a magyar trikolórt. A hivatkozási alap egy állítólagos rendelet volt, miszerint kizárólag ukrán szimbólumok jelenhetnek meg egy közintézményen. Ez volt az ürügy arra is, hogy a magyarországi fenntartású Munkács FC, Dercenben működő futballakadémia épületéről leszerelték a magyar nyelvű táblákat.
A cikk felidézte, hogy az egész jogfosztási adok-kapok a 2017-es oktatási törvénnyel kezdődött, amelynek értelmében a magyar kisebbség óvodától egyetemig az anyanyelvén tanulhatott. A 2017-es törvénynek azonban pár évvel később, 2020-ban dolgozták ki a részletszabályait, amelyekben már ennek éppen az ellentétje szerepel.
Ezután következett a 2019-es ukrán nyelvtörvény, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozik amiatt, hogy a munkácsi magyar iskola élére ukrán nemzetiségű, a magyar közösséghez nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács. A KMKSZ elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy miközben folyik a bírósági eljárás a II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának indokolatlan felmentése ügyében, a Munkácsi Városi Tanács új igazgatót nevezett ki az iskola élére. A legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet elnöksége szerint elfogadhatatlan az is, hogy az új, az intézményhez és a közösséghez semmilyen módon nem kötődő igazgató kinevezését ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel és a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül hajtották végre. A kinevezés módja megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban – áll a KMKSZ elnökségének az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola korábbi igazgatóját, Schink Istvánt idén január 17-én a munkácsi kistérség több, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőjével együtt menesztették. Az ügyben jelenleg is tart a bírósági eljárás. Az iskola élére augusztus 15-én kinevezett Marija Pauk korábban az egyik munkácsi óvoda igazgatója volt. (MTI)
