A szlovén parlament megszavazta a katasztrófavédelmi törvény módosításait

A módosítások szerint az önkormányzatok az előzetes kárfelmérések alapján legfeljebb 40 százaléknak megfelelő összegű előfinanszírozásban részesülhetnek a sürgős helyreállítási intézkedések elvégzéséhez.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik biztosítást kötöttek terményeikre, a de minimis rendszer alapján száz százalékos előleget kaphatnak az elvesztett termés után.

Az árvíz által sújtott vállalatok, köztük olyan nagy munkaadók részére, mint a háztartási gépeket gyártó BSH Hisni Aparati, az akkumulátorgyártó TAB és az autóipar számára fogaskerekeket gyártó KLS Ljubno, állami finanszírozású szabadságolási rendszert vezetnek be. A közvetett módon érintett vállalatok is jogosultak lesznek a támogatásra. A dolgozók a szabadságuk ideje alatt a fizetésük 80 százalékát kapják meg.

Az állam legfeljebb hét nap szabadságot finanszíroz azoknak az önkénteseknek, akik a múlt hétvégén az ország kétharmadát elpusztító árvizeket követően csatlakoztak a helyreállítási munkálatokhoz.

A parlament továbbá augusztus 14-ét szolidaritási nappá nyilvánította, hogy akik segíteni szeretnének a helyreállításra irányuló erőfeszítésekben, szabadnapot kaphassanak.

Robert Golob szlovén kormányfő parlamenti felszólalásában elmondta: a törvénymódosítás csak az első lépés. „Még hosszú út áll előttünk, hatékonyaknak és kreatívoknak kell lennünk” - hangsúlyozta.

Golob szerint Szlovénia a közelmúlt történetének legnagyobb természeti katasztrófáját élte át, és a következmények sokkal nagyobbak, mint azt a hét elején becsülték. „A károkat sajnos milliárdokban fogják számolni. Világosan, gyorsan és határozottan kell reagálnunk” - fogalmazott.

A szlovén parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is felszólalt, ahol megismételte korábbi kijelentését, miszerint az EU és tagállamai Szlovénia mellett állnak ezekben a nehéz időkben.

Hozzátette: a gyors reagálás nem meglepő, hiszen az uniós tagállamok és más európai országok az elmúlt években „a gyakorlatban is láthatták a szlovén szolidaritást”. Itt megemlítette Szlovénia segítségnyújtását az idei olaszországi árvizek és a néhány évvel ezelőtti horvátországi földrengések idején, valamint az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget is.

Az EB elnöke szerdán meglátogatta az árvíz által leginkább sújtott területeket is. Visszatérve Ljubljanába a szlovén kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Szlovénia idén 100 millió eurót, jövőre pedig 300 millió eurót kap az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a közelmúltbeli áradások következményeinek kezelésére.