Így magyarázza a népírtásra való buzdítást a liberális sajtó

Vírus módjára terjed egy hétvégén készült videó, amelyen a dél-afrikai Julius Malema parlamenti képviselő a színpadra felugrott támogatójával együtt kántálja a „Kill the Boer!”, vagyis az „Öld a búrokat!” mozgalmi dalt, a tömeg pedig helyeslően üvölt az egyik johannesburgi stadionban.

A felvétel az Egyesült Államokban kavart igazán nagy indulatokat – elvégre Dél-Afrikában nem számít újdonságnak –, és nem csak a születése okán érintett Elon Musk nem tudott elmenni mellette szó nélkül, hanem tömegével háborodtak fel az emberek.

„Nyíltan szorgalmazzák a fehér emberek népirtását Dél-Afrikában” – írta Musk a Twitteren. Mások pedig azt a kérdést feszegették, hogyan fordulhat elő mindez a 21. században?

A vitába a New York Times is bele szállt, ahogy számos baloldali és liberális szervezet, megmondóember. A lap azt bizonygatja, hogy az „ártatlan” dalt az utóbbi években a „jobboldalon lévők Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban, köztük Donald J. Trump volt elnök”, megpróbálják kiforgatni. Akárcsak a fehér farmerek elleni támadásokat, amelyekről „hamisan állítják, hogy tömeggyilkosságok történtek”.

„Malema úr, valamint az apartheidellenes küzdelem veteránjai és történészei szerint a szavak ellenére a dalt nem szabad szó szerint az erőszakra való felhívásnak tekinteni. Évtizedek óta létezik, egyike az apartheidellenes mozgalom számos csatakiáltásának, amelyek továbbra is az ország politikai kultúrájának meghatározó jellemzői” – magyarázza olvasóinak a New York Times.

Ezek után Bongani Ngqulungára, a Johannesburgi Egyetemen politológia tanárára hivatkozva azt írja: a dal nem lehet rasszista, nem irányulhat egy népcsoport ellen, mivel a boer szó jelentése hollandul és afrikaansul farmert jelent. Nomalanga Mkhize, a Nelson Mandela Egyetem történésze pedig azzal vette védelmébe az éneket, hogy „A fiatalok úgy érzik, hogy ez felspannolja őket, amikor éneklik. Nem hiszem, hogy ezzel ártani akarnak.”

Érdemes hozzátenni, a 2010-es években évente 50-100 között alakult a meggyilkolt fehér farmerek száma Dél-Afrikában. A bűnözők sok esetben megcsonkították áldozataikat, a nőket, lányokat pedig megerőszakolták, mielőtt végeztek velük. Szintén nagyon gyakran fordult elő, hogy fehérellenes jelszavakat, vagy a vitatott dal refrénjét festették a falakra távozás előtt. A hatóságok jellemzően azzal igyekeznek bagatellizálni mindezt, hogy ez a szám elenyésző az országban évente átlagosan elkövetett 20 ezer gyilkossághoz képest.